Információk és érdekességek kezdő könyvelőknek

Mulasztási bírság I.

Mulasztási bírság I.

art mulasztási bírság.pngHa adózással kapcsolatos kötelezettségeinknek nem, vagy nem megfelelő formában teszünk eleget, az adóhivatal mulasztási bírsággal sújthat. A mulasztások módjai igen nagy változatosságot muatnak, a következő napokban sorra vesszük ezeket, és az értük "járó" bírságok mértékét is. 

A bírságok összege különbözhet aszerint is, hogy magánszemély vagy más adózó követi el a mulasztást. Magánszemélyeket alacsonyabb mértékkel rendel büntetni a törvény, max. 200 ezer forintig terjedően, míg más adózókat 500 ezer forintig. 

Fontos kiemelni, hogy az egyéni vállalkozó nem számít magánszemélynek olyan esetben, amikor egyéni vállalkozói minőségében jár el. Ezalatt ezt értem, hogy magánszemélyként jár el pl. ha vesz egy új ingatlant „családi használatra” és az ezzel összefüggő illeték és egyéb ügyekben mint magánszemély szerepel. De ha pl. mint egyéni vállalkozó munkavállalót foglalkoztat, akkor a munkáltatással összefüggő jogsértése esetén nem a magánszemélyekre vonatkozó alacsonyabb bírságmértékkel, hanem a más adózóra vonatkozó , magasabb mértékű bírsággal sújtható.

Lássuk hát, melyek azok az esetek, amikor magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható

  • a bejelentési kötelezettség megsértése: ha bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, hiányosan vagy egyáltalán nem teljesíti
  • bevallási késedelem miatt: ha bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de még az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki
  • adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat,
  •  számviteli fegyelem megsértése:
    • ha a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja,
    • a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki,
    • a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti,
    • a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el,
    • beszámoló letétbe helyezésére és közzététel elmulasztása, illetve
    • ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be
  • a fokozott adóhatósági felügyeletre vonatkozó kérdőívet határidőn belül nem küldi vissza az állami adóhatóság részére, illetve a kérdőívvel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak határidőn belül nem tesz eleget,
  • úgy hoz forgalomba vagy állít elő nyomtatványt vagy számlázó programot, hogy az Art. által előírt feltételeket megsérti
  • a nyilatkozattételt elmulasztja, a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadja,
  • adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés vagy költségvetési támogatás igénylésénél a fennálló köztartozásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
  • az ellenőrzést, az üzletlezárást vagy a végrehajtási eljárást akadályozza (pl .a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével)
  • elektronikus bevallás benyújtására kötelezett a regisztrációs kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti,
  • a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez valótlanul tett külön nyilatkozatot arról, hogy az adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett,
  • az utazásszervezési szolgáltatás igénybevételéről valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a nyilatkozattételt elmulasztja.

 

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Mulasztási bírság I. Tovább
Elkészült a kezdő könyvelők weboldala

Elkészült a kezdő könyvelők weboldala

wow kezdő könyvelők weboldal.jpgKedves Olvasóim!

Biztos észrevettétek, hogy a blog formája megújult, ezen kívűl pedig örömmel jelentem, elkészült a Kezdő Könyvelők weboldala is, vagy fogalmazzunk úgy, 99%-os készültségben van.

Nekem nagyon tetszik, remélem a ti tetszéseteket is elnyeri majd!

Jövő héten megtörténik a költözés, az új posztokat már ott fogjátok majd megtalálni. Természetesen a facebookon továbbra is követni tudtok. Aki szeretne, az pedig a pinteresten és a twitteren is megtalálhat. 

A honlapon a szakmai blog mellett találtok letölthető tanulmányokat is, a 18 oldalas számlázási kisokost és egy 5 oldalas összefoglalót az ingóságok értékesítéséről és annak adózásáról.  

Remélem az új helyen is követni fogtok, mert szeretnétek tudásotokat frissen tartani és az újdonságokról értesülni.

Olvassátok el a számviteli politikáról szóló posztjaimat az új honlapon!

 

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, osszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

 

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

 

Elkészült a kezdő könyvelők weboldala Tovább
Mire jó a tagi kölcsön? És mire nem?

Mire jó a tagi kölcsön? És mire nem?

tagi kölcsön készpénz.jpg

A tagi kölcsön (tagi hitel) azt jelenti, hogy a vállalkozás tulajdonosa a cég részére kölcsönt ad, többnyire készpénz formájában. A tagi kölcsön mint szitokszó terjed, pedig alapvetően nincs vele semmi baj, ha megfelelően használják.

 

Tagi kölcsön nyújtható átmeneti likviditási zavar áthidalására és hosszabb távú fejlesztés, beruházás megvalósításának finanszírozására, amennyiben a tulajdonos anyagi háttere megengedi. Az adóhivatal ugyanis könnyen tudomást tud szerezni a tagi kölcsönökről, hiszen a társasági adóbevallásban külön soron be kell mutatni az év végén fennálló hosszú lejáratú tagi kölcsön összegét, ezért jobb nem kockáztatni.

Ha ugyanis a tulajdonos vagyoni és jövedelmi helyzete nem tenné lehetővé nagy összegű tagi kölcsön nyújtását, egy adóhatósági vizsgálat során mind a cég, mind a kölcsönt nyújtó magánszemély kellemetlen helyzetbe kerülhet.

A magánszemélynek ilyen esetben valószínűleg vagyonosodási vizsgálat során kell számot adni arról, honnan származott a kölcsönbe adott pénze, a vállalkozásnál pedig a következő problémák valamelyikének feltárásával és az ehhez kapcsolódó adóhiány feltárásra fog törekedni az adóhatóság:

A vállalkozás nem ad számlát minden értékesítéséről – bevételt titkol el, azonban költségeit teljes egészében elszámolja, így könnyen felborul a pénzügyi egyensúly, az alacsony pénzállományt pedig folyamatos tagi kölcsönökkel kell kiegyensúlyozni.

A vállalkozás több költséget számol el, mint ami a valóságban felmerül itt előfordulhat magáncélú költségek elszámolása, a valóságban más cég vagy magánszemély részére nyújtott szolgáltatások elszámolása, hogy a „számla vásárlásról” már ne is beszéljünk!

A tagi kölcsönök nyújtását mindig alá kell támasztani szerződéssel, amiben meg van jelölve, hogy pontosan milyen időszakra, milyen célra vagy milyen okból, milyen mértékű kamattal nyújtják a kölcsönt.

 

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, osszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

 

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Mire jó a tagi kölcsön? És mire nem? Tovább
Adócsalás

Adócsalás

bilincs adócsalás.jpg

Az adócsalást, mint foglamat nem találjuk meg a jogszabályokban, helyette a költségvetési csalás tényállása szerepel a Btk-ban 2012. óta. A költségvetési csalás lényege, hogy az adózó a ténylegesen fizetendő adót nem fizeti meg az adóhatáság részére, illetve ha támogatást, juttatást vagy visszaigénylést jogosulatlanul igényel.

A költségvetési csalást a Btk. 2-10 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni!

 A költségvetési csalás jellemző esetei:

  • A vállalkozás nem teljesíti bevallási kötelezettségét, ennek folyományaként pedig többnyire adót sem fizet.
  • Adóbevallásában megtévesztő/valótlan adatokat tüntet fel, és ezáltal valósítja meg a jogosulatlan visszaigénylést.
  • Jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás esete, vagyis amikor a költségvetésből kiutalt  támogatás összegét nem a meghatározott célra használja fel az adózó. Ide tartozik az az eset is, ha a támogatás igénybevételére egyáltalán nem is lett volna jogosult.

Súlyosbító körülmények lehetnek: 

  •  Ha a költségvetési csalást üzletszerűen folytatják, azaz rendszeresen és haszon szerzés céljából.
  • Ha a költségvetési csalást bűnszövetkezetben folytatják, már 2 ember együttműködése is bűnszövetkezetnek számít!
  • Ha a költségvetési csalást olyan személy folytatja, aki már hosszú ideje vállalkozó, tehát a vonatkozó jogszabályi környezettel tisztában kellett lennie.
  • Ha a költségvetési csalást más bűncselekményekkel együtt követi el, leggyakrabban ezek a számvitel rendjének megsértése, a sikkasztás és okirat hamisítás. 

    A tipikus ágazatok, ahol a leggyakrabban követnek el költségvetési csalást egyrészt a különféle kereskedő, lehetőleg nagykereskedő cégek, melyek általában közösségi és közösségen kívüli nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat is ápolnak. Tipikus ágazatok lehetnek továbbá az olyan szolgáltató cégek, melyek alacsony anyagköltség mellett magas élőmunka igényű vagy nagy hozzáadott értéket előállító tevékenységet folytatnak. Ilyenek  tevékenységek például a különféle tanácsadási, IT szolgáltatási tevékenységek, a takarítás,  az őrzés-védelem és az építőipar.

    Ezek az ágazatok általában a NAV által is kiemelten kezelt területek, így egy-egy ellenőrzés során küönösen nagy érdeklődéssel viseltetnek az ilyen szolgáltatóktól igénybe vett szolgáltatások iránt. Emiatt nagyon fontos, hogy ezen területeken a szokásosnál is nagyobb gondossággal járjunk el partnereink ellenőrzése és az ügyletek dokumentálása terén!


    Ha tetszett lájkold!

    Ha hasznosnak találtad, osszd meg!

    Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

     

    Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

    Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

     
Adócsalás Tovább
Szabadság „átvitele” következő évre

Szabadság „átvitele” következő évre

szabadság kiadása nyaralás.jpg

A szabadság kiadásáért a munkáltató felelős, hisz a közvélekedéssel ellentétben, a szabadság felett nem a munkavállaló rendelkezik. Jegyezzük meg, hogy a szabadságot, ugyan lehetőség szerint a munkavállaló igényeinek figyelembevételével, de a munkáltató adja ki.

Évente hét munkanap szabadságot azonban a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni! Ezzel kapcsolatos megkötések, hogy a munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal előre be kell jelenteni, és nem köteles a munkáltató a munkaviszony első 3 hónapjában szabadságot kiadni! A jogszabály szerint a munkavállaló ezen 7 nap szabadáságának kiadását maximum 2 részletben kérheti.

A szabadsága kiadásáról a munkáltatónak is legalább 15 nappal előre tájékoztatni kell a munkavállalót. A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A felek közötti megállapodás esetén e szabály alkalmazásától azonban el lehet térni.

Tehát: a szabadság kiadásának fő szabály szerint az esedékesség évében meg kell történnie! A munka törvénykönyve azonban megad néhány kivételt a főszabály alól. Lássuk, melyek ezek:

Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött: a tárgyévi szabadság az esedékességet követő év március 31-ig adható ki.

Ha kollektív szerződés rendelkezik róla, akkor: a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság ¼-ét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

Ha a felek külön megállapodnak róla, akkor: a munkáltató az Mt.  117. § -a alapján járó, életkor szerinti pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki.

Ha a szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni, mert pl. a munkavállaló keresőképtelenség, gyermek nevelése (GYED, GYES) vagy egyéb okból igénybevett fizetés nélküli szabadság miatt nem tudta a szabadságát igénybe venni, a szabadságot az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell kiadni. Ilyenkor külön megállapodás nem szükséges.

Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot. Vagyis e szabály szerint a normál munkarendben dolgozó munkavállalókkal kapcsolatos szabályos eljárás idén, ha a munkavállaló 2014. december 31-én szabadságon van már, és szabadsága legfejjebb és 2015. január 9-ig tart.

 

 

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, osszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

 

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Szabadság „átvitele” következő évre Tovább
Szabadságok, hosszú hétvégék

Szabadságok, hosszú hétvégék

 holiday-389978__180.png

 A leglelkesebb munkavállaló is, bármennyire szereti munkáját, ha szinte hobbiként vagy hivatásként is tekint rá, akkor is várja a szabadságot, vagy az extra szabadságnak is tekinthető hosszú hétvégéket.

A munkanap áthelyezések miatt idén még lesz két hosszú hétvégénk!

Az október 23. utáni péntekkel együtt 4 napot lehetünk otthon egyhuzamban, karácsonykor pedig egyenesen 5 napunk lesz a pihenésre, már december 24. is pihenőnap lesz.

Kevésbé tölt el örömmel azonban a két szombati nap, amelyen az extra szabadnapokat le kell dolgozni, ezek a napok október 18. és december 13. lesznek.

Tehát munkanapáthelyezések idén még a következők lesznek:

2014. október 18. (szombat)  munkanap és cserében 2014. október 24. (péntek)  pihenőnap

2014. december 13. (szombat) munkanap és cserében 2014. december 24. (szerda) pihenőnap
 

A munkában töltött idő alapján minden munkavállalónak szabadság jár, melynek minimális mértéke  20 nap, és ez kiegészül különféle pótszabadságokkal.

 Az első és legjellemzőbb pótszabadság az életkor után járó szabadság, ez a következőképpen alakul:  a munkavállalónak

  • huszonötödik életévétől egy,
  • huszonnyolcadik életévétől kettő,
  • harmincegyedik életévétől három,
  • harmincharmadik életévétől négy,
  • harmincötödik életévétől öt,
  • harminchetedik életévétől hat,
  • harminckilencedik életévétől hét,
  • negyvenegyedik életévétől nyolc,
  • negyvenharmadik életévétől kilenc,
  • negyvenötödik életévétől tíz munkanap pótszabadság jár. A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben a fent meghatározott életkort betölti. Tehát a napokat nem kell arányosítani, és mindegy, hogy január 1-én vagy december 31-én tölti be valaki a magasabb életkort, neki arra az évre a magasabb pótszabadság jár már. 

    Hasonló a helyzet  a gyermekek után járó pótszabadsággal, miszerint a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb 
  • egy gyermeke után kettő, 
  • két gyermeke után négy,
  • kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. 

    Ha valamelyik a gyermek fogyatékos, akkor fogyatékos gyermekenként a szabadság mértéke két munkanappal nő. 
    A gyermekek utáni pótszabadság abban az évben jár először, amikor a gyermek megszületik, utoljára pedig amelyben a tizenhatodik életévét betölti, szintén függetlenül a születésnap konrét időpontjától! Fontos változás 2012-től, hogy a gyermekek utáni pótszabadság mindkét szülőnek jár, nem csak egyiknek vagy másiknak, mint korábban!

További pótszabadságra jogosultak:

  • az apák gyermekük születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanapra.
  • 18 évnél fiatalabb munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
  • a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.
  • akit rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként öt munkanap pótszabadságra jogosult.
  • akik fogyatékossági támogatásra jogosultak, évenként öt munkanap pótszabadságra jogosultak.
  • akik vakok személyi járadékára jogosult szintén évenként öt munkanap pótszabadságra jogosultak. 


    Ha a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg a fentiek szerint kiszámított szabadság arányos része jár, azzal, hogy a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.

 

Hétfőn a szabadságok következő évre való átvitelének lehetőségeiről lesz szó!

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, osszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

 

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

 

Szabadságok, hosszú hétvégék Tovább
EFER -  Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer

EFER - Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer

efer.png

A vállalkozások, azon belül is főként a kisebb méretű vállalkozások anyagi és adminisztrációs terheinek csökkentése céljából a NAV kialakította az egyablakos adó és járulékutalás lehetőségét, a www.magyarorszag.hu oldalon keresztül.

Az EFER használatával azok a cégvezetők  tudnak rendelkezni az egyösszegű adóátutalások megosztásáról, akik valamennyi elektronikusan lebonyolítható adóügy intézésére meghatalmazással rendelkeznek.

Bár bevezetésének célja az adminisztráció egyszerűsítése és a költségek csökkentése lett volna, de nem igazán vált be. Az EFER fő előnye a vállalkozások, ezen belül is a legkisebb vállalkozások számára az lett volna, hogy mivel az adóbefizetést nem adónemenként külön-külön kell teljesíteni, egyszerűbbé és költségkímélőbbé válik az adófizetés. Ez különösen a sok, kis összegű adófizetés esetén lényeges, ahol a bankköltségek adott esetben meghaladhatják a fizetendő adó összegét, ami a cégek méretéhez képest aránytalanul nagy adminisztrációval, illetve költséggel jár.

Az EFER rendszer széleskörű elterjedésének azonban akadálya, hogy csak azok tudják használni, akiknek számlavezető bankja csatlakozott ezen rendszerhez, azonban a mai napig ezt csak két bank tette meg, az FHB és az MKB.

Ezeknél a bankoknál az egyösszegű utalás mellé a vállalkozó az ügyfélkapun keresztül felosztási rendelkezést tehet, vagyis meg kell jelölnie azokat az adónemeket, amelyekre a fizetést teljesíteni kívánja. A felosztási rendelkezés az EFER igénybevételével történő „házibankos” befizetésről szóló adózói nyilatkozat befogadásáról a NAV visszaigazolást küld az elektronikus tárhelyre.

A másik ok, ami akadályozza az elterjedést, hogy a felhasználók sem igazán érzik az adminisztrációs csökkenést, mivel az ügyfélkapun elkészítendő utalási csomag elkészítése semmivel sem vesz kevesebb időt igénybe, mint egy banki csomag összeállítása, arról nem is beszélve, hogy a banki programok eltárolják az egyszer felvett sablonokat, míg az EFER rendszer erre még nem képes, tehát mindegy egyes utalásnál minden adatot újra fel kell vinni.  Így bár a költségek némileg csökkenthetők, nem biztos, hogy a többletmunka miatt megéri használni.

Idéntől lehetőség van már bankkártyás adófizetésre is a felosztási nyilatkozattal, ilyenkor az adóhatóság adja át az  EFER részére a szükséges adatokat. Ily módon tehát egy összegben történő befizetésnek minősül nemcsak az EFER igénybevételével történő „házibankon” keresztüli teljesítés, hanem a bankkártyás fizetés is.

 

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, osszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

 

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

EFER - Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer Tovább
Kivételek a kötelező pénztárgép használat alól

Kivételek a kötelező pénztárgép használat alól

karácsonyi vásár pénztárgép.jpg

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a vállalkozás ténylegesen végzett tevékenysége (és annak TEÁOR száma) határozza meg azt, hogy az adott vállalkozás kötelezett-e pénztárgép használatára vagy sem, függetlenül attól, hogy a vállalkozói engedélyben vagy a cégjegyzékkben milyen TEÁOR számok szerepelnek!

Az online pénztárgép használata alól több kivételt nevesít a jogszabály, de vannak olyan kivételek is, melyeket konkrétan nem említ, szövegéből mégis levezethető, hogy további kivételeket is tesz.

Mivel közelednek az adventi vásárok, nézzük meg, milyen lehetőségek vannak az online pénztárgép üzemeltetésének elkerülésére!

Az első ilyen nem nevesített kivétel az egyes alkalmi rendezvényeken (vásárokon, búcsúkban, fesztiválokon) kitelepüléseken felállított standokon nem kötelező a pénztárgép használata.


Ennek magyarázata, hogy a pénztárgép használatot szabályozó NGM rendeletben TEÁOR 47.8 „Piaci kiskereskedelem” alágazat nem szerepel. Ebbe az alágazatba tartoznak azok a kiskereskedelmi tevékenységek, amelyek keretében különböző új vagy használt árukat kínálnak általában mozgatható standokon, közterületen vagy piacokon.


A kitelepüléseken alkalmilag felállított elárusítóhelyek pedig nem merítik ki sem az üzlet, sem a mozgóbolt fogalmát!


Hipermarketben lévő néhány négyzetmétereses, mozgatható pult: szintén nem tekinthető az adott tevékenységre létrehozott vagy arra használt, állandó jellegű, állandó jelleggel az adott tevékenységhez használt épületnek, épületrésznek, helyiségnek, s ezáltal nem minősül üzletnek, vagyis ez esetben pénztárgép használati kötelezettség nem áll fenn, hiába szolgálja kiskereskedelmi tevékenység végézését!

Azonban attól függetlenül, hogy egy vállalkozás tevékenysége alapján nem kötelezett onilne pénztárgép használatára, saját döntése alapján megteheti, hogy nyugta kibocsátási kötelezettségének mégis pénztárgéppel tesz eleget.

 

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, osszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

 

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

 

Kivételek a kötelező pénztárgép használat alól Tovább
Hogyan írjunk adóhatósági meghatalmazást?

Hogyan írjunk adóhatósági meghatalmazást?

hand-299675__180.jpg

Az adózó az adóhatóság előtti ügyeiben nem csak saját maga, hanem meghatalmazottja útján is eljárhat, amennyiben nem tud személyesen eljárni vagy úgy érzi, hogy adózási kérdésekben nem rendelkezik elegendő ismerettel önmaga képviseletéhez.

A meghatalmazást fő szabály szerint írásba kell foglalni, és a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.

Az írásbeli meghatalmazást általános esetben közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, adóügyekben azonban ilyen szigorra csak a magánszemély képviseletében eljáró más magánszemély esetében kötelező.

A meghatalmazáson kötelező feltüntetni a következő adatokat:

  • a meghatalmazott és a meghatalmazó személye neve és személyes adatai (cím, adóazonosító vagy adószám, születési hely, idő, anyja neve)
  • mely ügyre, vagy az ügyön belül milyen eljárási cselekményre terjed ki a képviselet
  • a meghatalmazott milyen minőségben (ügyvéd, adótanácsadó, stb.) jogosult eljárni.

Ha a gazdálkodó szervezet vagy egyéni vállalkozó által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták, akkor az teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, így ebben az esetben tanúk alkalmazása szükségtelen! Tanúk aláírására csak akkor van szükség, amikor a meghatalmazó magánszemély (nem egyéni vállalkozó!), vagy olyan egyéb szervezet (pl. polgári jogi társaság, társasház), amely nem minősül gazdálkodó szervezetnek.

Ha a meghatalmazott aláírása hiányzik a meghatalmazásról, az nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a meghatalmazás hibás érvénytelen!

A meghatalmazás szólhat az adott ügy egészére, vagy csak egyes eljárási cselekményekre, de ha csak részcselekményekre terjed ki, akkor a korlátozásának a meghatalmazásból egyértelműen ki kell tűnnie!

A meghatalmazás lehet eseti vagy állandó.

Az eseti meghatalmazás arra ad lehetőséget, hogy a meghatalmazott az adózó helyett annak egy konkrét ügyében eljárjon.

Az állandó meghatalmazás pedig hosszabb időszakra vagy határozatlan időre szólhat, és a meghatalmazásban meghatározott ügyekben állandó jelleggel jogosítja képviseletre a meghatalmazottat. Azonban az állandó meghatalmazás tényét az adóhatósághoz be kell jelenteni, mert egyéb esetben a meghatalmazás csak eseti meghatalmazásnak minősül.

Amennyiben a meghatalmazó a meghatalmazott közreműködését az ellenőrzést követő hatósági eljárásban is igénybe kívánja venni, erre meghatalmazásában feltétlenül ki kell térnie! Ilyen esetben a meghatalmazott a határozat elleni fellebbezés benyújtására is jogosult lesz. Ha a meghatalmazó azt szeretné, hogy a meghatalmazottja a jogorvoslatot követően is (a végrehajtás során is) képviselje őt, akkor legegyszerűbb, ha azt írja a meghatalmazásra, hogy az adóigazgatási eljárás teljes tartamára kiterjed.

Ha egy cég képviseletére jogosult képviselő személyében változás következik be, a meghatalmazás érvényességét nem érinti, tekintettel arra, hogy a meghatalmazó ilyen esetben a társaság, nem a képviselő. De természetesen az új tisztségviselő korábbi meghatalmazást visszavonhatja vagy módosíthatja.

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, osszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

 

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Hogyan írjunk adóhatósági meghatalmazást? Tovább
Tárgyi eszközök értékcsökkenése értékhelyesbítése

Tárgyi eszközök értékcsökkenése értékhelyesbítése

town-76928__180.jpg

Az értékhelyesbítés egy tárgyi eszköz könyv szerinti értéke és piaci értéke között kimutatható pozitív különbözet összege, amennyiben az jelentősnek és tartósnak minősíthető.

Az óvatosság számviteli alapelve miatt az eszközöket általában nem szabad a bekerülési költségüknél magasabb összegben értékelni és a mérlegbe beállítani. A tárgyi eszközök esetében a számviteli törvény kivételt tesz, mert lehetőséget biztosít egyes eszközcsoportok esetében arra, hogy azokat a vállalkozás piaci értéken szerepeltesse a mérlegében.

A piaci érték felfele és lefele is eltérhet a bekerülési értéktől. Amennyiben a piaci érték alacsonyabb, mint az amortizációval csökkentett bekerülési érték, terven felüli értékcsökkenésként vagy értékvesztésként kell elszámolni a különbözetet. Amennyiben a piaci érték magasabb, mint a könyv szerinti érték, akkor bizonyos esetekben értékhelyesbítést lehet alkalmazni.

Az értékhelyesbítést mindig konkrét, adott egyedi eszközre kell végrehajtani, ha a vállalkozás úgy dönt, hogy él ezzel a lehetőséggel és a valódiság elve ezt megkívánja. Meghatározása és kiszámítása az adott eszköz piaci értéke és a könyv szerinti értéke alapulvételével történik: az értékhelyesbítés e kettő különbözete, ha a piaci érték a nagyobb.

Az értékhelyesbítést évente el kell végezni, tehát ha a vállalkozás úgy dönt, hogy él az értékhelyesbítés módszerével, ezt a döntését minden évben felül kell vizsgálnia és számításokkal alá kell támasztania.

Amennyiben tehát egy tárgyi eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja könyv szerinti nettó értéket, az adott eszköz piaci értéken is felvehető a könyvekbe. Ez esetben a nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között – a saját tőke részét képező - értékelési tartalékként kell kimutatni. Az eszköz bruttó értékét azonban az értékhelyesbítés nem befolyásolja, tehát pl. az elszámolt amortizációra sem lesz hatással az értékhelyesbítés elszámolása, az értékcsökkenés elszámolása továbbra is a bekerülési értékre történik!

A piaci érték meghatározására nincs kötelező előírás, de a számítások helyességét könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni! Leggyakrabban használt módszerek a piaci ár megállapítására a szakértő, értékbecslő bevonása, árajánlatkérés hasonló eszközökre, korábban lebonyolított ügyletek áttekintése vagy a megjelenő hirdetések elemzése.

Fontos, hogy értékhelyesbítést a tárgyi eszközök közül a beruházásokra és a beruházásokra adott előlegekre nem lehet elszámolni!

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, osszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren! 

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

 

Tárgyi eszközök értékcsökkenése értékhelyesbítése Tovább
Tárgyi eszközök értékcsökkenése II.

Tárgyi eszközök értékcsökkenése II.

always-226329__180.jpg

A nettó érték alapján elszámolt értékcsökkenési leírás módszere mindössze annyiban különbözik a bruttó érték alapján elszámoltaktól, hogy itt a kiindulási alap mindig az év elején fennálló nettó érték. Ha nettó érték alapján számoljuk el az értékcsökkenést, mindig lesz maradványérték!

Lássuk, mit jelent ez a gyakorlatban, legkönnyebben a lineáris módszerrel szemléltethető, de az összes többi módszernél ugyanígy kell eljárni:

 Pl. 1000 bruttó érték esetén 20% éves amortizáció mellett az 1 évre jutó értékcsökkenés összege:

1.     évben elszámolható       825*20%= 165 nettó érték: 660

2.     évben elszámolható       660*20%= 132 nettó érték: 528

3.     évben elszámolható       528*20%= 105,6 nettó érték: 422,4

4.     évben elszámolható       422,4*20%= 84,48 nettó érték: 338

5.     évben elszámolható       338*20%= 68   nettó érték: 270

 

Ha nem akarjuk, hogy maradványérték keletkezzen, akkor kombinált módszer is alkalmazható, ami azt jelenti, hogy az első években nettó érték alapján számoljuk el az értékcsökkenést, majd az utolsó években váltunk bruttó érték szerinti elszámolásra. 

Egy harmadik fajta elszámolási mód az egyösszegű leírás, mely szerint a 100.000,- Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz bekerülési értéke a használatba vételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.

Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy bár az eszköz értéke nulla lesz év végén, de az eszközt nyilván kell tartani egészen az elhasználódási idő végéig!

A tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása nem lehetősége, hanem kötelezettsége a vállalkozásoknak, ha az elszámolás módszerében változás következik be, annak hatását és okát a beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni.

Ha egy eszközt kivonunk a tartós használatból (pl. bizonyos termékek előállítását megszüntetjük ,  a termeléshez használt gépet a továbbiakban nem kívánjuk használni), a kivonás időpontjával, de legkésőbb a vállalkozási tevékenységből történő kivonás üzleti évének mérleg-fordulónapjával a tárgyi eszközök nyilvántartásából ki kell vezetni (selejtezni) és készletre kell venni.

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, osszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren! 

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Tárgyi eszközök értékcsökkenése II. Tovább
Tárgyi eszközök értékcsökkenése I.

Tárgyi eszközök értékcsökkenése I.

 percent-76213__180.jpg

Nézzük meg először a bruttó érték alapján kalkuláló módszereket, mivel valószínűleg ezek használata a leggyakoribb. A társasági adó törvény is a bruttó érték alapján való elszámolásokat preferálja, bár ott nincs túl sok variáció, lineáris módszert alkalmaz az adókötelezettség egyenletes eloszlásának biztosításául.

Az értékcsökkenés megállapítható bruttó érték alapján a következő módszerekkel, melyekben közös, hogy a számítás alapja minden esetben az aktivált érték, illetve az aktivált érték maradványértékkel csökkentett összege.

Lineáris módszer: az előzetesen megállapított elhasználódás éveire azonos összegű értékcsökkenést kell elszámolni. Az amortizációs kulcsot úgy kapjuk meg, hogy a teljes értéket 100 %-nak véve elosztjuk az elhasználódás éveinek számlával, és az így kaott érték lesz az éves szinten elszámolható amortizáció mértéke.

Pl. 7 éves elhasználódás esetén a leírási kulcs: 100% / 7= 14,3 %

Az évenként elszámolható értéket pedig úgy kapjuk meg, hogy a bruttó értéket csökkentjük a maradványértékkel, és az így kapott összeget szorozzuk meg a leírási kulccsal.

Pl. 1000 bruttó érték és 175 maradványérték esetén 5 éves amortizáció mellett az 1 évre jutó értékcsökkenés összege:

1000-180= 825

100% / 5= 20%

820*20%=165 >>> Tehát az éves elszámolható értékcsökkenés összege 165 lesz.

Degresszív leírás

Az elhasználódás éveire évenként eltérő összeg kerül elszámolásra, csökkenő mértékben. Ez a leírási mód akkor alkalmazható, ha az eszköz teljesítménye fokozatosan kevesebb lesz az idő előre haladtával. Módszere lehet az évek száma összege módszere vagy a szorzószámok módszere.

Évek száma összege módszer:  a maradványértékkel csökkentett bruttóértéket elosztjuk az évek számának összegével, így megkapjuk az egységnyi leírási összeget, majd ezt szorozzuk a sorszámok megfordított sorrendjének számértékével, és így megkapjuk az adott évben elszámolandó értékcsökkenés összegét, ezáltal biztosítjuk, ha az évről-évre elszámolt amortizáció minden évben azonos összeggel csökkenjen.

Pl. 1000 bruttó érték és 175 maradványérték esetén 5 éves amortizáció mellett az 1 egységre jutó értékcsökkenés összege: 1 év+ 2 év+ 3 év+ 4 év+ 5 év= 15 egység

1000-175= 825

825/15= 55 amortizáció jut 1 egységre

 1. évben elszámolható 5 egység >>>>> 5*55=275

2. évben elszámolható 4 egység >>>>> 4*55=220

3. évben elszámolható 3 egység >>>>> 3*55=165

4. évben elszámolható 2 egység >>>>> 2*55=110

5. évben elszámolható 1 egység >>>>> 1*55= 55

Tehát az 5 év alatt összesen elszámolható amortizáció összege  itt is 825 lesz.

Szorzószámok módszere: hasonló az évek száma összege módszerhez, de az évenkénti elszámolás mértéke nem kötött, azt a vállalkozás határozza meg, megkötés azonban, hogy a szorzószámok összegének a hasznos élettartam éveivel meg kell egyeznie.

Pl. 1000 bruttó érték és 175 maradványérték esetén 5 éves amortizáció mellett meghatározott szorzószámok: 1,4; 1,2; 1; 0,8; 0,6

Először megállapítjuk lineáris módszerrel mennyi lenne az egyes évekre jutó értékcsökkenés összege, majd ezt szorozzuk az egyes évekhez rendelt szorzószámokkal.

1000-175= 825

100% / 5= 20%

820*20%=165

1,4+1,2+1+0,8+0,6=5

1. év 165*1,4=231

2. év 165*1,2=198

3. év 165*1 =165

4. év 165*0,8=132

5. év 165*0,6= 99            Tehát az 5 év alatt összesen elszámolható amortizáció összege  itt is 825 lesz.

 

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, osszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren! 

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Tárgyi eszközök értékcsökkenése I. Tovább
Mit kell tudni a tárgyi eszközökről és a maradványértékről?

Mit kell tudni a tárgyi eszközökről és a maradványértékről?

factory-35104__180.png

Tárgyi eszközöknek azokat a rendeltetésszerűen használatba vett eszközöket nevezzük, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet illetve ide soroljuk a még nem aktivált beruházásokat, a beruházásokra adott előlegeket is.

 A tárgyi eszközök üzembe helyezésekor meg kell határozni azok hasznos élettartamát, a leírás módját valamint a maradványértéket.

A maradványérték az az érték, amely az eszköz üzembe helyezésének időpontjában, a rendelkezésre álló információk alapján a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke lesz. Nulla akkor lehet a maradványérték, ha az valószínűleg nem jelentős.

Az értékcsökkenés meghatározása történhet bruttó érték és nettó réték alapján is. Leggyakrabban használt módszer az időarányos leírás, mely lehet lineáris, degresszív (szorzószámok, évek száma, összege), abszolút összegű, progresszív vagy teljesítményarányos.

Nettó érték alapján meghatározható időarányosan, degresszív (állandó kulccsal, kombinált módszer), termeléssel arányos vagy egyösszegű leírás módszerével.

Az értékcsökkenés meghatározásakor figyelembe kell venni azt is, hogy vannak eszközök, melyekre nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés. Ilyen eszközök a következők:

  • földterület, telek (kivétel a bányaművelésre, a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek) továbbá az erdőbekerülési értéke után sem valamint
  • a képzőművészeti alkotásoknál.

Ritkábban előforduló esetek, melyeknél szintén nem számolható el értékcsökkenési leírás:

  • üzembe nem helyezett beruházásoknál
  • régészet leletnél, valamint
  • az olyan kép- és hangaarchívumnál, ill. egyéb gyűjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során nem veszít ill. amelynek értéke – egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő.

Emlékezzünk, hogy a nettó és bruttó értéket a tárgyi eszközök vonatkozásába kapcsolódóan másként értelmezzük, mint általánosságban. Általában bruttónak az adókkal növelt összeget tekintjük. A tárgyi eszközökkel kapcsolatban pedig bruttó értéknek azt az összeget tekintjük, mely összeg az aktiváláskor az eszköz teljes értéke, beleértve az eszköz beszerzésére, beüzemelésére fordított kiadásokat, mely érték csak kivételes esetekben tartalmazzák az általános forgalmi adót (pl. személygépkocsi beszerzése).

A következő posztokban végigvesszük a legjellemzőbb értékcsökkenési módszereket mind bruttó, mind nettó érték alapján.

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, osszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren! 

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Mit kell tudni a tárgyi eszközökről és a maradványértékről? Tovább
Könyvelési alapfogalmak T-Z

Könyvelési alapfogalmak T-Z

calculator-178127__180.jpg
T

telephely: a vállalkozási tevékenység folytatására szolgáló olyan hely, mely nem a székhellyel azonos helyen található, lehet a székhellyel azonos vagy különböző településen is.

teljesítési igazolás: vállalkozási és megbízási szerződések esetén a teljesítés elismeréséről és a megrendelő általi elfogadásáról szóló okmány, a számla kiállításának alapját képezheti.

Ü

üzemi, üzleti eredmény: a vállalkozás üzleti, gazdasági tevékenységének a bruttó eredménye, nem foglalja magában sme a pénzügyi, sem a rendkívüli eredményt, továbbá az eredmény utáni adófizetési kötelezettséget sem.

üzleti jelentés: az éves beszámoló részeként az ügyvezetés által kötelezően elkészítendő jelentés, de letétbe helyezni és közzétenni nem kell. 

üzleti terv: a vállalkozás jövőre vonatkozó elképzeléseit foglalja össze, azok megvalósítási lehetőségeit elemzi. Mindazon információt tartalmaz, melyek a vállalkozás terveinek megvalósításához szükségesek, alapvető funkciója továbbá, hogy az üzleti elképzelést cselekvési programmá fejlessze

V

vagyon: a vállalkozás eszközeinek és forrásainak összessége, pénzben kifejezve, az üzleti év utolsó napjára vonatkozóanrlegfordulónapra, minden évben a mérlegben összesíteni kell.

Z

zárlat, könyvviteli zárlat: célja a beszámoló elkészítése előtt a főkönyvi könyvelés adatainak teljessé tétele, az adatok helyességének ellenőrzése és az adatok megfelelő rendszerezése, összesítése.

 

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, osszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren! 

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Könyvelési alapfogalmak T-Z Tovább
Könyvelési alapfogalmak L-Sz

Könyvelési alapfogalmak L-Sz

mérleg könyvek.png

L


leltár: A könyvelésben rögzített tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak kell lenniük, ennek érdekében az egyes mérlegsorokat leltárral kell alátámasztani. A leltár ezen kívűl megfelelő eszköz a bizonylati fegyelem ellenőrzésére, megszilárdítása, a tulajdon védelmére is.

M


mérleg: olyan kimutatás, mely adott időpontra vonatkozóan megmutatja a vállalkozás vagyonát, eszközök és források szerinti bontásban.


mérleg szerinti eredmény: a vállalkozás adózás és osztalékfizetés után elért eredménye.

mulasztási bírság: különböző, jogszabályban előírt adózással összefüggő kötelezettségek megszegéséért, hibás, hiányos teljesítésért, késedelmes teljesítésért szabható ki. A magánszemély adózó maximum 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

O


osztalék: a tulajdonos(ok) részesedése a vállalkozás által elért nyereségből, melynek kifizetése a vállalkozás adózás után keletkezett nyereségéből lehetséges. Mértéke fő szabályként a részesedés mértékéhez igazodik, de a létesítő okiratban ettől való eltérés lehetséges.

Ö

önellenőrzési pótlék: ha az adózó adóbevallásást az elévülési időn belül helyesbíti, és az önellenőrzés további fizetendő adót eredményez, önellenőrzési pótlékot kell fizetnie, mely mentesíti a további jogkövetkezmények alól (mulasztási bírság, késedelmi pótlék).

SZ

számviteli fegyelem: a gazdálkodóknak a számviteli törvény előírásainak figyelembevételével kell vezetnie könyveit és megállapítania eredményét. A számviteli fegyelem megsértését az adózás rendjéről szóló törvény és a büntető törvénykönyv is büntetni rendeli.

székhely: a vállalkozás olyan cégnyilvántartásba bejegyzett irodája, ahol biztosított a vállalkozás részére címzett küldemények átvétele és megtalálhatók iratai.
szerződés: legalább két személy kölcsönös és egybehangzó, joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozata; olyan ígéret vagy megállapodás, amit a jog elismer és akár kényszerítheti is a betartását.

 

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, osszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren! 

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Könyvelési alapfogalmak L-Sz Tovább
Könyvelési alapfogalmak E-K

Könyvelési alapfogalmak E-K

anonymous-154716__180.pngE
eredmény-kimutatás: a vállalkozás adott időszaki jövedelem kimutatása, mely az összes elszámolt bevétel és összes időszaki eredményt, mely lehet pozitív, nulla vagy negatív.

F
faktorálás: követelések adásvétele. A hitelező a követelést (számla, kölcsön stb.) eladja a faktorálónak, miáltal elveszíti az adóssal szembei hitelezői jogait, amelyek a faktorálóra szállnak át, típusai a lejárt követelések vásárlása illetve a még le nem járt követelések vásárlása.

felelősségbiztosítás: Aki másnak kárt okoz, köteles az okozott kárt megtéríteni. hogy ez ne rójon elviselhetetlen fenyegetést a vállalkozásokara (vagy egyéb személyekre) felelősségbiztosítás köthető, melynek fajtái lehetnek: tevékenységi felelősségbiztosítás, munkáltatói felelősségbiztosítás, szolgáltatói felelősségbiztosítás, termékfelelősség-biztosítás, környezetszennyezési felelősségbiztosítás. Különböző szakmai felelősségbiztosítások is léteznek, pl. könyvelői, építészeti vagy vagyonvédelmi szakmai biztosítás.

I

inkasszó: beszedés, beszedési megbízás, vagyis egy olyan átutalás, melyet nem a számlatulajdonos, hanem a vele szemben követeléssel rendelkező fél kezdeményez saját bankjánál, és ennek hatására a számlatulajdonos számlája megterhelődik a kötelezettség összegével.

J

járulékok: a bruttó munkabérből az adón felül levont közterhek, melyekért cserében ellenszolgáltatás jár, pénzbeni vagy természetbeni formában (egészségügyi vagy munkanélküliségi ellátás illetve nyugdíj estén)

K
kamat: a tőke (pénz) szolgáltatás ára, vagyis az az összeg, amit a vállalkozás a kölcsönbe/hitlebe kapott pénz használatáért fizet.


késedelmi kamat: az az összeg, amit késedelmes fizetés miatt az eredeti tartozáson felül ki kell fizetni.

késedelmi pótlék: az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni, egy napra eső mértéke a késedelem időszakában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

készlet: számviteli fogalom, mely magában foglalja azon eszközöket, melyeket a vállalkozás 1 éven belüli felhasználásra szán. Lehet saját termelésű vagy vásárolt készlet, jellmző fajtái: anyagok, áruk, saját termelésben befejezetlen, félkész vagy késztermékek.

kiegészítő melléklet: a számviteli törvény által előírt beszámoló részét képező dokumentum, mely kigészítő információkkal látja el a vállalkozás gazdálkodásáról az érdeklődőket. Jellemzően szöveges formában készül, mely számításokat és egyéb kimutatásokat is tartalmaz.

kontrolling: a vállalkozás különböző területein elért hatékonyságának elemzését szolgáló tevékenység. A múltban történt gazdasági események vizsgálatából próbál a jövőre vonatkozó következtetéseket levonni.

könyvvizsgálat: a számviteli törvényben meghatározottak kivételével minden gazdálkodónek kötelező. Legfontosabb feladata, hogy ellenőrizze és hitelesítse a beszámolót, és kimonja, hogy az megfelel-e a jogszabályok által előírt kötelezettségeknek, és megbízható és valós képet mutat-e a vállalkozás vagyoni helyzetéről.

 

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, osszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren! 

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Könyvelési alapfogalmak E-K Tovább
Könyvelési alapfogalmak A-C

Könyvelési alapfogalmak A-C

man-94215__180.jpg

 

A
adó: az állami költségvetés bevétele, melynek befizetése a magánszemélyek , gazdasági társaságok és egyéb gazdasági szereplők számára kötelező, de az állam közvetlen ellenszolgáltatást nem nyújt az adófizetők részére. Az ellenszolgáltatás közvetetten, az adójogviszonyoktól függetlenül jelentkezik, az állam az adókból közellátási feladatait finanszírozza, azaz fenntartja az államigazgatást, az egészségügyet, oktatást, közutakat.

adóhiány: az az adóösszeg, melyet az adózó nem vallott be és ezt ellenőrzés feltárta.

adóbírság: adóhiány esetére kiszabható szankció, mértéke akár az adóhiány 200%-a is lehet.

adófolyószámla: adóhatóság által vezetett nyilvántartás, amelyben nyilvántartják az adózó által bevallott és az adóhatóság által kivetett fizetési kötelezettségeket, adónemenkénti bontásban.

adószám felfüggesztés: adóhatóság által alkalmazható szankció. Amennyiben a vállalkozás nem tesz eleget bizonyos törvényi kötelezettségeinek, az adószáma felfüggesztésre kerül.

adózás előtti eredmény: számviteli kategória, mely a vállalkozás összes bevétele és összes költsége, ráfordítása különbözete. A társasági adólap meghatározása során az adózás előtti eredmény értékéből kell kiindulni, majd korrigálni kell az adóalap módosító tételekkel.

aláírási címpéldány: közjegyző által készített okirat, melyen a közjegyző igazolja, hogy adott személy az okiraton szereplő módon ír alá, jegyzi az okiratban szereplő szervezetet. Aláírása minta néven ügyvéd is készíthet ilyen okiratot.

B
befektetett eszköz: a vállalkozási tevékenységét hosszú távon (1 éven túl)szolgáló eszköz. Lehet tárgyi eszköz (pl. immateriális jószág, ingatlan, gépek, járművek) befektetési céllal vásárolt pénzügyi eszköz.

beszámoló: a számviteli törvény által előírt bizonylat, melyet általában évente kell elkészíteni, és a vállalkozás vagyoni és jövedelmi helyzetéről ad számot hitelezők és egyéb külső partnerek felé.

C
cash-flow: kimutatás a pénzáramlásról. Egy vállalat adott időszakban felmerülő bevételei és kiadásai, a felhasználás folyamata, részei: működési cash flow, befektetési cash flow és a finanszírozási cash flow.

cégkivonat: olyan nyilvántartás, amelyből vállalkozások bárki számára elérhető adatait tekinthetjük meg.

 

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, osszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren! 

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Könyvelési alapfogalmak A-C Tovább
Hogyan számítsuk ki az iparűzési adó előlegét?

Hogyan számítsuk ki az iparűzési adó előlegét?

lánhíd.jpg

Szeptember 15-én esedékes a helyi iparűzési adó második félévi előlegrészlete. Azt hiszem, megegyezhetünk abban, hogy ez a legbonyolultabban meghatározott és kiszámítható adóelőleg fajta a magyar adórendszerben.

Az iparűzésiadó előleget ugyanis két, nem egyenlő részletben az előlegfizetési időszakra kell bevallani. Általános esetben (naptári évvel azonos üzleti év esetén) az előlegfizetési időszak 12 hónapnyi időszakot jelent, mely kezdete az aktuális év 7. hónapjának 1. napja és utolsó napja a következő év 6. hónapjának 30. napja.


Az adóelőleget az éves iparűzési adó bevallásban kell bevallani a következő évre, a 2013. évi adóbevallás leadásakor tehát a 2014. 07. 01. és 2015. 06. 30. közötti időszakra vonatkozó előleget vallottuk be.
Az I. félévi adóelőleget március 15-ig, a II. félévi adóelőleget pedig szeptember 15. napjáig kell megfizetni. A két félévre meghatározott adóelőleg összege eltér egymástól, mivel különböző időszakok bevallása alapján kerülnek meghatározásra. A május 31-ig leadott iparűzési adóbevallásban úgy kell megállapítani a két következő előlegfizetési összegét, hogy a következő év I. félévi előlege az előző évi adójának 50 %-a legyen, a tárgyév II. félévi előlege pedig az előző évi adó összegének az I. félévi adóelőlegnek a különbsége.


Ez borzasztó bonyolultan hangzik, nézzük meg egy példán:


A vállalkozás 2014. I. félévi előlege 300.000 Ft

A 2013. évi iparűzési adó összege a bevallás alapján 800.000 Ft, a bevallásban kiszámított adóelőlegek összege:
2014. II. félév: 500.000 Ft (előző évi adó 800.000-I. félév adóelőlege 300.000)
2015. I. félév: 400.000 Ft (előző évi adó 800.000 fele)

2014. évi iparűzési adó összege a bevallás alapján 600.000 Ft, a bevallásban kiszámított adóelőlegek összege:
2015. II. félév: 200.000 Ft (előző évi adó 600.000-I. félév adóelőlege 400.000)
2016. I. félév: 300.000 Ft (előző évi adó 600.000 fele)

A különféle települések helyi adó mértékeit pedig itt tudod ellenőrizni:

https://hakka.allamkincstar.gov.hu/

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Hogyan számítsuk ki az iparűzési adó előlegét? Tovább
Néhány szó a gépjárműadóról

Néhány szó a gépjárműadóról

 piros autó lámpái gépjárműadó.jpg

A gépjárműadó egy olyan helyi adó, mely bevezetéséről és mértékéről nem az önkormányzatok döntenek, az központilag meghatározott.

Gépjárműadót kell fizetni minden rendszámmal rendelkező gépjármű és pótkocsi után, annak üzembentartójának. Nem kell megfizetni azonban a gépjárműadót a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű és a lassú jármű pótkocsija, a négykerekű segédmotoros kerékpár, valamint a munkagép után.


A gépjárműadó befizetését két egyenlő részletben kell teljesíteni minden év március 15-éig illetve szeptember 15-éig. A határidőben befizetett gépjárműadó a cégautó adó összegéből levonható!


Az év teljes egészére az adó alanya az a személy, aki az év első napján gépjármű üzembentartója, illetve annak hiányában tulajdonosa. Ha több ilyen személy van, akkor az a kötelezett, aki a forgalmi engedélyben szerepel. Amennyiben a nyilvántartás szerint több üzembentartó, vagy tulajdonos van, akkor az adót annak kell megfizetnie, akinek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították. Tehát hiába adnak el egy autót év közben, a gépjárműadóra kötelezett egész évre a január 1-i tulajdonos lesz!


Az év közben újra forgalomba helyezett gépjármű után az fizeti az adót, aki a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Az ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén pedig az, akinek a nevére a rendszámtáblát kiadták. 

Az öregek, vagyis akik már 2007 előtt is találkoztak a gépjárműadóval, sokszor még mindig súlyadóként emlegetik, pedig azóta már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Az adó alapját már nem a gépjármű össztömege, hanem a gépjármű motorteljesítménye alapján határozzák meg a személyszállító járművek esetében.

De az autóbusz, a nyerges vontató, a lakókocsi, a lakó pótkocsi esetén továbbra is a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), tehergépjármű esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával alapján kell meghatározni a súlyadót.

A gépjárműadó általános mértéke:

  • a gyártási évben és az azután következő 3 naptári évben: 345 Ft/kilowatt
  • a gyártás évét követő 4-7. naptári évben: 300 Ft/kilowatt
  • a gyártás évét követő 8-11. naptári évben: 230 Ft/kilowatt
  • a gyártás évét követő 12-15. naptári évben: 185 Ft/kilowatt
  • a gyártás évét követő 16. naptári évben, valamint az azt követő naptári években: 140 Ft/kilowatt. 

Az adó alapja az autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, lakópótkocsi esetén:

  • a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 850 Ft,
  • más tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1380 Ft.

„E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10 000 Ft, a tehergépjármű után 46 000 Ft adót kell fizetni.


„P” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23 000 Ft adót kell fizetni, azzal, hogy a gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók.

Ha érdekel a téma, olvasd el cégautó adótól szóló irásaimat is itt és itt!

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

 

Néhány szó a gépjárműadóról Tovább
Számla kötelező elemei

Számla kötelező elemei

számla adattartalma kék paca csodálkozik.png

Olyan sokmindenről beszéltünk már, de arról még nem esett szó, milyen adatoknak kell szerepelnie egy számlán. Nézzük meg hát most:

  1. a számla kibocsátásának kelte: a számlát a teljesítésig (tehát akár a teljesítés előtt is!), de legkésőbb a teljesítést követő 15 napon belül ki kell állítani.
  2. a számla sorszáma,
  3. a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, neve és címe: Arra, hogy a székhely címét kellene feltüntetni a számlán, nincs előírás, az is elfogadható, ha valamely (a cégkivonaton megtalálható) telephely címe szerepel.
  4. a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének (vevő) neve és címe:
  5. a vevő adószáma, abban az esetben, ha: a vevő az áfa fizetésére kötelezett: vagyis fordított áfa fizetés esetén (pl. bizonyos ingatlan vagy mezőgazdasági ügyletek esetén), vagy a vevő európai unión belüli, de Magyarországon kívüli adóalany és közösségi adószámmal rendelkezik, illetve ha a vevő részére teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján az áthárított áfa összege a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja
  6. az értékesített termék megnevezése és mennyisége, illetve
  7. a szolgáltatás megnevezése, és mennyisége,
  8. az értékesített termék vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza: az értékesített dolog egy egységre jutó ára, mely a mennyiséggel megszorozva megmutatja, hogy mennyi :
  9. az adó alapja 
  10. az alkalmazott adó mértéke: mely lehet 27%, 18%, 5% vagy mentes az adó alól
  11. az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja: Az áthárított adó összege a számla nettó összegének az alkalmazandó adókulccsal felszorozott összege. Az áthárított adó mértéke 27%-os kulcs esetén 21,26%; 18%-os kulcs esetén 15,25% és 5%-os kulcs estén 4,76%.
  12. teljesítés időpontja: az az időpont, amikor a vevő a terméket átvette, a szolgáltatás teljesítésigazolás alapján megtörtént. A számviteli törvény előírása miatt kötelező feltüntetni a teljesítés időpontján kívül a teljesítés időszakát is. A termékértékesítés megtörténtét igazolhatja szállítólevél, átadás-átvételi jegyzőkönyv.
    Szolgáltatás nyújtása esetén teljesítésigazolás a legjellemzőbb alapbizonylat.  Előleg átvétele esetén a teljesítés időpontja a készpénz átvételének vagy az összeg bankszámlán történő jóváírásának időpontja. A számla kiállítása előleg esetén haladéktalanul kötelező!
  13. fizetési határidő: az az időpont, ameddig a számla késedelmi kamat felszámítása nélkül kiegyenlíthető.
    fizetési mód: A számlán feltüntetett fizetési mód NEM kötelező, úgynevezett tájékoztató adat, ettől a későbbiekben közös megegyezéssel eltérhetünk. Átutalásos fizetési mód esetén célszerű feltüntetni a bankszámla számát is.
  14. Kötelezően feltüntetendő záradékok a számlán:
    • a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében; 
    • az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki;
    • adómentesség esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
    • a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett; 
    • új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok; 
    • a „különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák” kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;
    • a „különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek” vagy a 
    • „különbözet szerinti szabályozás - műalkotások”, vagy a
    • „különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében; 
    • pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.
    • „Kisadózó” amennyiben a számla kibocsátója a KATA hatálya alá tartozó adóalany
    • „Az áfa törvény 89. § alapján mentes az adó alól!” ha közösségen belüli adóalany részére történik a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás.

      Ha tetszett lájkold!

      Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

      Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

      Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

      Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Számla kötelező elemei Tovább
süti beállítások módosítása