A jogi személy kifejezést biztos sokszor hallottad már, talán használtad is, de ettől még lehetnek homályos foltok az ismeretidben. Főleg akkor, ha már korábban tanultad, mert az új Ptk. bevezetésével volt némi változás a fogalomban. Korábban nem számított jogi személynek a betéti és a közkereseti társaság, 2014. március 15. óta azonban őket is ide soroljuk.
A jogi személy jogképes, vagyis jogai és kötelezettségei lehetnek. Ez leggyakrabban abban nyilvánul meg, hogy különféle szerződéseket köt, például munkaszerződést magánszemélyekkel (ők a természetes személyek), bérleti szerződést más jogi személyekkel vagy természetes személyekkel, szerződik különféle szolgáltatásokra, kezdve a közüzemi szerződésektől a szállítási és adás-vételi szerződésekig. Tulajdonképpen minden olyan jog megilleti, ami természeténél fogva nem csak az emberekre vonatkozik. Házasságot például nem köthet, de egyesülést létrehozhat más jogi személlyel.
A magyar jog 5 féle jogi személyt ismer, mégpedig a következőket: egyesület, gazdasági társaság, szövetkezet, egyesülés, alapítvány. Gazdasági társaságok a következő formákban működhetnek:
- közkereseti társaság (KKT)
- betéti társaság (BT)
- korlátolt felelősségű társaság (KFT)
- részvénytársaság (RT) mely lehet zártkörűen működő részvénytársaság (ZRT) vagy nyilvánosan működő részvénytársaság (NYRT)
Nem jogi személy az egyéni vállalkozó és az egyéni cég, mert bár megjelenhet saját név alatt de felelőssége és vagyona nem különül el a mögötte álló magánszemélytől.
A jogi személy – ellentétben a természetes személlyel, aki megszületik - a létesítő okiratán alapuló bírósági vagy cégbírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi személynek is van neve, amely jó esetben utal is a tevékenységére. Mert a jogi személynek van ám tevékenysége is, nem csak úgy teng-leng, mint sok természetes személy :)
Van neki címe is, sőt több címe is lehet ezeket úgy hívják, hogy: székhely, telephely, fióktelephely.
Míg a természetes személyek egy fillér nélkül születnek, a jogi személyeknek van vagyonuk már az első perctől, az alapítók vagyoni hozzájárulása lehet pénz, dolog vagy valamilyen jog. (A vagyoni hozzájárulás alól kivétel az egyesület, az vagyon nélkül is alapítható, de a tagoknak felelősséget kell vállalniuk az esetleges tartozásokért.)
A jogi személyeknek két döntéshozó szerve van, az egyik az alapítókból álló legfőbb szerv, mely a stratégiai döntéseket hozza meg, a másik az ügyvezetés mely a napi, operatív kérdésekben dönt. (Az ügyvezetés is és a tagság létszáma is lehet akár 1 fő is.)
A természetes személynek jó esetben van két lába, két keze meg egy szája, így tudja magát képviselni bármilyen helyzetben. A jogi személy azonban csak egy absztrakció, egy fogalom, ezért képviselő kell neki, ez a személy pedig általános esetben a vezető tisztségviselő, vagy ha egyes esetekben meghatalmazást ad, akkor akár a könyvelő vagy az ügyvéd. A vezető tisztségviselő az ügyvezető szerv tagja, és feladata, hogy mindig a jogi személy érdekeit tartsa szem előtt.
A jogi személy alapítóinak (tulajdonosainak) érdekeit a felügyelő bizottság védi, mely legalább 3 tagból áll. (A felügyelő bizottság (fb) csak külön meghatározott esetekben kötelező, nem minden jogi személynek van ilyen szerve.)
Ha tetszett lájkold!
Ha hasznosnak találtad, oszd meg!
Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!
Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!
Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!
