Az adózó az adóhatóság előtti ügyeiben nem csak saját maga, hanem meghatalmazottja útján is eljárhat, amennyiben nem tud személyesen eljárni vagy úgy érzi, hogy adózási kérdésekben nem rendelkezik elegendő ismerettel önmaga képviseletéhez.
A meghatalmazást fő szabály szerint írásba kell foglalni, és a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.
Az írásbeli meghatalmazást általános esetben közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, adóügyekben azonban ilyen szigorra csak a magánszemély képviseletében eljáró más magánszemély esetében kötelező.
A meghatalmazáson kötelező feltüntetni a következő adatokat:
- a meghatalmazott és a meghatalmazó személye neve és személyes adatai (cím, adóazonosító vagy adószám, születési hely, idő, anyja neve)
- mely ügyre, vagy az ügyön belül milyen eljárási cselekményre terjed ki a képviselet
- a meghatalmazott milyen minőségben (ügyvéd, adótanácsadó, stb.) jogosult eljárni.
Ha a gazdálkodó szervezet vagy egyéni vállalkozó által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták, akkor az teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, így ebben az esetben tanúk alkalmazása szükségtelen! Tanúk aláírására csak akkor van szükség, amikor a meghatalmazó magánszemély (nem egyéni vállalkozó!), vagy olyan egyéb szervezet (pl. polgári jogi társaság, társasház), amely nem minősül gazdálkodó szervezetnek.
Ha a meghatalmazott aláírása hiányzik a meghatalmazásról, az nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a meghatalmazás hibás érvénytelen!
A meghatalmazás szólhat az adott ügy egészére, vagy csak egyes eljárási cselekményekre, de ha csak részcselekményekre terjed ki, akkor a korlátozásának a meghatalmazásból egyértelműen ki kell tűnnie!
A meghatalmazás lehet eseti vagy állandó.
Az eseti meghatalmazás arra ad lehetőséget, hogy a meghatalmazott az adózó helyett annak egy konkrét ügyében eljárjon.
Az állandó meghatalmazás pedig hosszabb időszakra vagy határozatlan időre szólhat, és a meghatalmazásban meghatározott ügyekben állandó jelleggel jogosítja képviseletre a meghatalmazottat. Azonban az állandó meghatalmazás tényét az adóhatósághoz be kell jelenteni, mert egyéb esetben a meghatalmazás csak eseti meghatalmazásnak minősül.
Amennyiben a meghatalmazó a meghatalmazott közreműködését az ellenőrzést követő hatósági eljárásban is igénybe kívánja venni, erre meghatalmazásában feltétlenül ki kell térnie! Ilyen esetben a meghatalmazott a határozat elleni fellebbezés benyújtására is jogosult lesz. Ha a meghatalmazó azt szeretné, hogy a meghatalmazottja a jogorvoslatot követően is (a végrehajtás során is) képviselje őt, akkor legegyszerűbb, ha azt írja a meghatalmazásra, hogy az adóigazgatási eljárás teljes tartamára kiterjed.
Ha egy cég képviseletére jogosult képviselő személyében változás következik be, a meghatalmazás érvényességét nem érinti, tekintettel arra, hogy a meghatalmazó ilyen esetben a társaság, nem a képviselő. De természetesen az új tisztségviselő korábbi meghatalmazást visszavonhatja vagy módosíthatja.
Ha tetszett lájkold!
Ha hasznosnak találtad, osszd meg!
Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!
Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!
Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!
