A gépjárműadó egy olyan helyi adó, mely bevezetéséről és mértékéről nem az önkormányzatok döntenek, az központilag meghatározott.
Gépjárműadót kell fizetni minden rendszámmal rendelkező gépjármű és pótkocsi után, annak üzembentartójának. Nem kell megfizetni azonban a gépjárműadót a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű és a lassú jármű pótkocsija, a négykerekű segédmotoros kerékpár, valamint a munkagép után.
A gépjárműadó befizetését két egyenlő részletben kell teljesíteni minden év március 15-éig illetve szeptember 15-éig. A határidőben befizetett gépjárműadó a cégautó adó összegéből levonható!
Az év teljes egészére az adó alanya az a személy, aki az év első napján gépjármű üzembentartója, illetve annak hiányában tulajdonosa. Ha több ilyen személy van, akkor az a kötelezett, aki a forgalmi engedélyben szerepel. Amennyiben a nyilvántartás szerint több üzembentartó, vagy tulajdonos van, akkor az adót annak kell megfizetnie, akinek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították. Tehát hiába adnak el egy autót év közben, a gépjárműadóra kötelezett egész évre a január 1-i tulajdonos lesz!
Az év közben újra forgalomba helyezett gépjármű után az fizeti az adót, aki a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Az ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén pedig az, akinek a nevére a rendszámtáblát kiadták.
Az öregek, vagyis akik már 2007 előtt is találkoztak a gépjárműadóval, sokszor még mindig súlyadóként emlegetik, pedig azóta már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Az adó alapját már nem a gépjármű össztömege, hanem a gépjármű motorteljesítménye alapján határozzák meg a személyszállító járművek esetében.
De az autóbusz, a nyerges vontató, a lakókocsi, a lakó pótkocsi esetén továbbra is a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), tehergépjármű esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával alapján kell meghatározni a súlyadót.
A gépjárműadó általános mértéke:
- a gyártási évben és az azután következő 3 naptári évben: 345 Ft/kilowatt
- a gyártás évét követő 4-7. naptári évben: 300 Ft/kilowatt
- a gyártás évét követő 8-11. naptári évben: 230 Ft/kilowatt
- a gyártás évét követő 12-15. naptári évben: 185 Ft/kilowatt
- a gyártás évét követő 16. naptári évben, valamint az azt követő naptári években: 140 Ft/kilowatt.
Az adó alapja az autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, lakópótkocsi esetén:
- a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 850 Ft,
- más tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1380 Ft.
„E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10 000 Ft, a tehergépjármű után 46 000 Ft adót kell fizetni.
„P” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23 000 Ft adót kell fizetni, azzal, hogy a gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók.
Ha érdekel a téma, olvasd el cégautó adótól szóló irásaimat is itt és itt!
Ha tetszett lájkold!
Ha hasznosnak találtad, oszd meg!
Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!
Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!
Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!
