A 2013. évi beszámolók elfogadását követően augusztus végéig sok cégnek kell pótbefizetésről gondoskodni vagy átalakulásáról illetve megszűnéséről dönteni.

Ennek oka, hogy a társaságok törvényes működésének feltétele, hogy a saját tőke összege a jegyzett tőke törvényben meghatározott minimumát elérje. A törvényes minimum összeg 2014. március 15. előtt alapított Kft-k estén 500 ezer forint, a Zrt-knél 5 millió forint. Amennyiben a jegyzett tőke összege a törvényes minimumot meghaladja, a saját tőkének akkor is el kell érnie Kft-nél a ténylegesen bejegyzett tőke felét, Zrt-nél a kétharmadát. 2014. március 15. óta Kft. már csak minimum 3 millió forintos jegyzett tőkével alapítható.

Amennyiben a számviteli beszámoló alapján az látszik, hogy a saját tőke összege (tehát a jegyzett tőke + tőke tartalék + eredmény tartalék + lekötött tartalék + értékelési tartalék + mérleg szerinti eredmény) 2 éven túl a fenti értékhatárok alatt marad, a társaságnak a beszámoló elfogadásától számított 3 hónapon belül pótbefizetésről kell határoznia, vagy ha ez nem lehetséges, át kell alakulnia olyan társasággá, amely tőkekövetelményének megfelel, végső esetben pedig megszűnéséről kell döntenie. Pótbefizetés azonban csak akkor lehetséges, a társaság létesítő okirat ezt lehetővé teszi! Fontos, hogy a veszteség fedezetére elrendelt pótbefizetésről a társaságnak határozatot kell hoznia, különben előfordulhat, hogy ellenőrzésnél véglegesen átadott pénzeszközként fogja az adóhivatal értelmezni!

A pótbefizetés történhet banki vagy pénztári befizetéssel, könyvelése a következő:

T 381/384         Pénztár/Elszámolás betétszámla

K 414               Lekötött tartalék 

A pótbefizetést, mint fent is látható, lekötött tartalékba kell helyezni, és csak akkor lehet a tagoknak visszafizetni, ha a társaság tőkehelyzete a visszafizetés után is megfelelő lesz.

A saját tőke összegének rendezésére természetesen léteznek más módszerek is, a pótbefizetés azonban nem csak a tőkehelyzetet, hanem a likviditási helyzetet is képes azonnal javítani.

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Az előző posztban láttuk, hogy milyen esetekben kell cégautó adót fizetni és milyen mentességek vannak. Most nézzünk meg néhány olyan lehetőséget, amik első látásra nem ennyire egyértelműek:

Egyelőre nem túl elterjedtek az elektromos autók, pedig cégautó adó tervezés szempontjából előnyös lehet, főként olyan cégeknek, akik elsősorban városon belül közlekednek, mert nem kell cégautóadót fizetni a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsik után!

Nem keletkezik cégautó adó fizetési kötelezettség akkor sem, ha a magánszemély a saját gépkocsi használat után kizárólag kiküldetési rendelvény alapján számol el hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén és a ténylegesen megtett kilométer-távolság alapján kifizetett összeg nem haladja meg az igazolás nélkül elszámolható mértéket (átalány költségtérítés összege 9 ft/km + a NAV által közzétett üzemanyag áron számolt, norma szerinti üzemanyagköltség).

Egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő akkor is mentesülhet a cégautó adó fizetés alól, ha nem tételes költségelszámolást választ, hanem a havi 500 km átalány szerinti elszámolást választja. A módszer lényege, hogy útnyilvántartás vezetése helyett az üzemanyagköltség a norma szerinti üzemanyag-mennyiség figyelembevételével APEH által közzétett ár alapulvételével, a fenntartási költségek pedig kizárólag a kilométerenkénti 9 forint általános személygépkocsi-normaköltség alkalmazásával számolhatók el. Ez az elszámolási mód csak az év egészére, illetve azon belül a tevékenység idejére választható!

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Cégautó adót kell fizetni azon személygépkocsi* után, amely nem magánszemély tulajdona illetve azon személygépkocsi után, amely után költséget, ráfordítást számoltak el.

Nem adóköteles az a személygépkocsi, amely:

• magánszemély tulajdonában áll és amelynek használatával összefüggésben a használó (költségei ellentételezésére), kizárólag az Szja tv. szerinti költségtérítést kap
• magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el
• magánszemélynek tartós bérletbe adott személygépkocsi, amely után kizárólag értékcsökkenési leírást számoltak el.

Nem kell cégautóadót fizetni a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsik után!

Az adó alanya a gépkocsi tulajdonosa, illetve pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe vevője.

Nem magánszemély esetén az adókötelezettség a tulajdonba, lízingbe, tartós bérletbe kerülést követő hónap 1. napján kezdődik és megszűnik, annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben személygépkocsit tulajdonos elidegeníti, a pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsit a lízingbe adónak visszaadja, illetve a bérbeadónak visszaadja.

Magánszemély esetén pedig annak a hónapnak az 1. napján, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő költséget számolt el, és megszűnik, annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a magánszemély úgy nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni, illetve amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült.

Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következő:

Az adót a naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt. A cégautó adót negyedévente, a negyedévet követő hó 20. napjáig kell bevallani és megfizetni az állami adóhatósághoz, a negyedévre fizetendő adóból levonható a határidőre megfizetett gépjárműadó.

Mentes a cégautó adó alól az a személygépkocsi:

•  amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel,
• amelyet az egyházi jogi személy elsődlegesen vallási vagy azzal közvetlenül összefüggő más tevékenysége ellátásához üzemeltet, 
• amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be,
• amely kizárólag halottszállításra szolgál,
• amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából - az összes körülmény figyelembevételével - egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik, 
• amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által - az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály alapján - finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek, 
• amely külön jogszabály szerint haditechnikai terméknek minősül, és amelyet a Magyar Honvédség Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében üzemeltetett.

A következő posztban megnézzük, milyen esetekben lehet még mentesülni a cégautó adó kötelezettség alól.

*A végére egy kis fogalom magyarázat: személygépkocsi az SZJA törvény alkalmazásában: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Mindkét intézkedés arra irányul, hogy a fiktív cégeket kiszűrje és kivonja a gazdaságból.

Az adószám felfüggesztéséről és törléséről az adóhivatal hoz határozatot, melyet honlapján is közzétesz, így a felfüggesztett és törtölt adószámok bárki számára ellenőrizhetőek.

Figyeljünk oda, mert törölt adószámmal gazdasági tevékenység nem folytatható, és ez a tiltás kiterjed a vele kapcsolatban álló partnerekre is, vagyis sem áfa levonást, sem visszaigénylést nem érvényesíthetnek!

Az adóhivatal az adószámot felfüggeszti, ha:

• az általa az adózó bejelentett címére postázott iratot a posta kétszer ismeretlenség vagy postaláda hiánya miatt visszaküldi („címzett ismeretlen” vagy „kézbesíthetetlen”),
• az adóhivatal helyszíni eljárása esetén bizonyíthatóan megtudja, hogy az adózó a székhelyen nem található,
• a vállalkozás az adóbevallási vagy adófizetési kötelezettség esedékességétől számított 365 napon belül felszólítás ellenére sem pótolja, kötelezettségének nem tesz eleget,
• a vállalkozás nem szolgáltat adatot vagy nem működik együtt más kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzése során, akkor az adószám felfüggesztését más kormányzati szerv is kezdeményezheti.

Az adóhivatal az adószámot törli, ha:

• az vállalkozás bejelentett székhelye nem valós cím,
• a vállalkozás képviselője nincs bejelentve az adóhatósághoz,
• adóellenőrzés során kiderül, hogy a vállalkozás képviselője nem valós személy,
• a vállalkozás az üzleti évre vonatkozó beszámolóját a NAV második felszólításában kitűzött határidőre sem teszik közzé, és a mulasztás elkövetésekor nem áll felszámolás vagy végelszámolás alatt.

Az adószám felfüggesztés következménye, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a vállalkozás nem gyakorolhatja adózással kapcsolatos jogait, úgymint adó visszaigénylés, adó visszatérítés, költségvetési egyéb kiutalási igény érvényesítése. De az adószám felfüggesztés ideje alatt is folytathatja működését, állíthat ki számlát és köthet szerződéseket, adóbevallási és adófizetési kötelezettségeit is teljesítenie kell.

Az adószám törléséről az társaságok esetében az adóhatóság értesíti a cégbíróságot, mely dönt az adózó jogalanyiságával kapcsolatban, és az adózót törölheti a nyilvántartásból. Ha a cégbíróság úgy dönt, hogy a vállalkozást nem törli a cégnyilvántartásból, a vállalkozás számára új adószám akkor is csak az adóregisztrációs eljárás lefolytatását követően kerülhet sor. Az új adószám megállapítása a kérelem benyújtásának dátumára történhet csak meg, korábbi időpontra akkor sem, ha a társaság tevékenységét már korábban is folytatta.

Súlyos szankció, hogy az egyéni vállalkozók tevékenységre való jogosultsága az adószám törlésének időpontjával megszűnik!

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

A kezesi felelősség azt jelenti, hogy bizonyos esetekben, a NAV a vevőtől is követelheti a szállító által be nem fizetett áfa összegét.

Erre akkor van lehetősége, ha a vevő a szállítónak a közöttük létrejött ügylet számlázott ellenértékét nem, vagy nem megfelelő módon térítette meg. A nem megfelelő mód azt jelenti, hogy a számla ellenértékét teljesen vagy túlnyomó részben nem pénzzel, nem készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy nem pénzhelyettesítő eszközzel térítette meg. Ilyen eset lehet, ha például a felek bartereznek egymással, tehát pénzforgalom közöttük nem történik, hanem egymás teljesítéseit (mint követelés és kötelezettség) egymással szemben beszámítják.

A kezesi felelősség a meg nem térített összeg adótartalmának megfizetésére terjed ki, tehát, ha a számla kiegyenlítésekor egyáltalán nem volt pénzmozgás, akkor az áfa teljes összege követelhető a vevőtől, ha például csak a fele, akkor az áfának is csak arányosan a fele követlehető tőle.

E rendelkezés alapja az a feltételezés, hogy a vevő azért nem képes megfizetni az áfát az adóhatóság részére, mert nincs neki pénze, mégpedig azért, mert ő sem kapott pénzt vagy elegendő pénzt a vevőjétől, így a vevő belép mögöttes felelősnek a NAV felé.

A kezesi felelősség a NAV részéről csak abban az esetben érvényesíthető, ha a vevőnek az ügylet tekintetében áfa levonási joga van, vagyis ha a vevő nem vall be levonható áfát az adott ügylettel kapcsolatban (mert pl, alanyi áfa mentes vagy személygépkocsit vásárol) nem lehet a meg nem fizetett áf összegét tőle követelni!

Fontos megjegyezni azt is, hogy az áfa törvény szerinti kezesi felelősség ún. sortartó kezesség, vagyis a vevőtől az áfa összege csak abban az esetben hajtható be, ha azt a vevő nem fizette be, és az adóhatóság megkísérelte nála behajtani, de a behajtás nem vezetett eredményre.

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

RADAR - Rugalmas Adóellenőrzési Döntéstámogató és Adatbányászati Rendszer

Egy olyan, 2005 óta használt informatikai rendszer, amely statisztikai módszerek alkalmazásával a korábbi ellenőrzések olyan közös ismérveit keresi, amelyek magas adóhiányhoz vezettek. Az ennek segítségével feltárt összefüggések révén célzottabban tudják kijelölni ellenőrzésre az olyan cégeket, amelyek az adott ismérvek alapján magas adókockázatot jelenthetnek. Ennek köszönhetően a revizori erőforrásokat optimálisabban kihasználva magasabb arányban tudják a valóban adócsaló cégeket és cégláncolatokat leleplezni.

KoKaIn – Kockázatos Kapcsolatok Információs listája

Az adatbázis indulásakor mintegy 15 ezer  szándékos adóelkerülő és adócsaló vállalkozást tartalmazott,  valamint  ezen cégek tulajdonosait, képviselőit, vezető tisztségviselőit (28 ezer fő) és az ezen személyek érdekeltségi körébe tartozó további 42 ezer  vállalkozást. Ez a rendszer alkalmas a korábban nem vizsgált, de adócsalásban valószínűleg érintett cégek feltárására és segítségével javítható az ellenőrzések hatékonysága. 

RIASZT  rendszer

A rendszer az áfa csalások megelőzésére szolgál, lényege, mint a neve is mutatja, hogy riasztja az állami adóhatóságot, ha egy adózó magatartása drasztikusan megváltozik. A társaságról rendelkezésre álló információkat (adófolyószámla adatai, korábbi áfa bevallások) összeveti a frissen beérkezett áfa bevallásokkal, és ha például egy korábban hosszú ideig nem működő cég nagy összegű áfa bevallást nyújt be, célirányosan megindítható az áfa ellenőrzés.

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

A számlázó programokat és az online számlázó rendszereket 2014. október  1-jétől be kell jelenteni a NAV-hoz, a bejelentést a használat megkezdésétől vagy a használatból kivonás időpontjától számított 30 napon belül kell megtenni.  A 2014. október 1. előtt már használatban lévő számlázó programokat és online rendszereket 2014. november 15-ig kell bejelenteni, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.

A bejelentendő adatok a következők lesznek: 

 Használatból kivonás esetén be kell jelenteni az összes fenti adatot és ezen felül a használatból történő kivonásának vagy az online számlázási szolgáltatás igénybevételének befejezési időpontját

 Újdonság, hogy  a számlázó programról illetve az online számlázó rendszerről a továbbiakban a fejlesztőnek magyar nyelvű felhasználói dokumentációt kell készítenie, amit át is kell adnia a felhasználónak. A dokumentációnak tartalmaznia kell a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást és a program valamennyi funkciójának az ismertetését. A program kizárólag a dokumentációban szereplő funkciókat hajthatja végre, és amennyiben e funkciókban módosítás következik be, úgy a felhasználói dokumentációt ez alapján kiegészíteni vagy módosítani kell. A dokumentációt (minden verzióról !!) egészen a programmal előállított számlákon szereplő áthárított adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni.

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Folytassuk hát a számviteli alapelvek értelmezését a folytonosság elvével.

Folytonosság elve: ez egy elég egyszerűen betartható alapelv, az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záróadataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott, számviteli politikában bemutatott szabályok szerint változhat. Nem keverendő össze a

Vállalkozás folytatásának elvével: mely szerint a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. Ha ez az alapelv sérül, például a vállalkozás már a mérlegkészítés időszakában tudja, hogy tevékenységét be kívánja fejezni, akkor erről a kiegészítő mellékletben tájékoztatnia kell az érdekelt feleket.

Összemérés elve: az eredmény kimutatás összeállításakor a tevékenység adott időszaki elismertet bevételeit és a bevételekhez tartozó költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. Ide kapcsolódik az időbeli elhatárolás és az óvatosság elve is.

Óvatosság elve:  nem szabad eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Az eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. Vagyis: figyelemmel kell kísérni a vevőket, egyenlegközlő levéllel kell elismertetni a követeléseket, és amit nem igazolnak vissza, nem állítható be a beszámolóba.  Minden olyan költséget el kell számolni, amelyről tudomásunk van nem csak azokat, amik az eredmény szempontjából kényelmesek J

Az időbeli elhatárolás elve szerint az olyan gazdasági események hatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. Tehát, ha egy teljesítés 2 vagy több év között áthúzódik, akkor időarányosan meg kell osztani a kapcsolódó bevételt vagy költséget/ráfordítást.

Bruttó elszámolás elve: a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el.  Például egy barter ügylet esetén, bizonylatot kell kibocsátani és könyvelni kell mindkét teljesített ügyletet, nem szabad azt megtenni, hogy  csak a különbözetről (ami mondjuk készpénzben teljesítendő) bocsátunk ki bizonylatot és azt könyveljük.

Egyedi értékelés elve: az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvelés és a beszámoló készítés során egyedileg kell rögzíteni és értékelni.  A beszámoló elkészítése során az egyedi értékelés elve sajátosan érvényesülhet a tartalom elsődlegessége a formával szemben elv alkalmazása, a lényegesség elvének érvényesülése, a költség haszon összevetésének elvének prioritása illetve a csoportosan nyilvántartott eszközök esetében. Tehát nem kötelező alkalmazni az egyedi értékelés elvét, ha például  a  számviteli politikánkban meghatározzuk, hogy minden 30 ezer forint egyedi  érték alatti tárgyi eszköz értékcsökkenését egyösszegű leírással számoljuk el.

Lényegesség elve: lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. Az ésszerűség határainak meghúzásában segít a

Költség-haszon összevetésének elve: mely kimondja, hogy a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága/hasznossága álljon arányban az információk előállításának költségeivel. Tehát ha pl. becslés alapján  is látható, hogy egy információ megléte nem befolyásolná a vállakozás eredményét számottevő mértékben.

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során végig a számviteli törvény által meghatározottak szerint kell eljárni. Mivel azonban a számviteli törvény csak egy keret-törvény, szabályozása nem terjed, de nem is terjedhetne ki minden lehetséges esetre. Azokra az esetekre, melyeket külön nem nevesít a törvény illetve a konkrétan meghatározott esetek elbírálásához is segítséget nyújt a 14 számviteli alapelv, melyektől eltérni csak a törvényben szabályozott módon lehet. Az alapelvek sokszor ködösek, sokszor pedig annyira evidensek, hogy nem is értjük, miért kellett a témát alapelvben rögzíteni... Gondoljuk végig együtt, mégis mi mindene kell figyelni a mindennapokban, hogy ne sértsünk meg egy alapelvet sem!

Teljesség elve: a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyek a vagyonra vagy az eredményre hatással vannak. Nem szabad válogatni a bizonylatok és események között, hogy melyek „jók” vagy „rosszak” a vállalkozásnak. Ha az ügyvezetés egy üzleti döntést meghozott, akkor annak vállalni kell mind az adózási, mind a számviteli következményeit. Ezért is érdemes a tervezett ügyletek előtt és nem utólag egyeztetni a könyvelés és a vállalkozás vezetése között. Ugyanígy előre ajánlott megbeszélni, hogy a vállalkozás vállalja e például a reprezentációs költségek adóterheit, mert nem szabad eldobálni a reprezentációs költségekről szóló számlákat sem!

Valódiság elve: a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük.  Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. Tehát a vállalkozásnak nem szabad olyan számlákat gyűjtenie, amelyek nem az ő tevékenységével kapcsolatban merültek fel. Egészen kicsi cégeknél ez felmerülhet például a „szomszéd vett új laptopot és cégnévre kért számlát” esetében,

Világosság elve: a könyvelésnek és a beszámolónak áttekinthetőnek és kívül állók számára is érthetőnek, értelmezhetőnek kell lennie.

Tartalom elsődlegessége a formával szemben elv: a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően - e törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. Ez inkább jogi kérdés, de arra kell odafigyelni, hogy egy szerződést ne az alapján ítéljünk meg, hogy milyen cím van a tetejére írva, hanem az alapján, a szerződés mit tartalmaz. Ez nem könnyű feladat, sok tapasztalat szükséges hozzá.

Következetesség elve:  a könyvelésben az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell, az azonos tartalmú ügyelteket, minden előfordulásukkor azonosan kell megítélni és a könyvekben rögzíteni. Ennek egyik biztosítéka a számviteli politika. Ha valamely ügylet megítélésében, értékelésében változás következik be, változást a számviteli politikán is át kell vezetni és szükség esetén a beszámoló kiegészítő mellékletében is bemutatni.  Bár a beszámolóban az egyes költség nemeket összesítve mutatjuk be, de a főkönyvi kivonatban részletes bontásban tekinthetők meg az információk. Figyeljünk arra, hogy ha például egy adott számla több főkönyvi számon is rendben lenne, akkor is, minden egyes alkalommal, ugyanarra a főkönyvi számra könyveljük. Nekünk is megkönnyíti az ellenőrzést és a külső szemlélő is jobban eligazodik majd a rendszerünkben.

A holnapi posztban megnézzük a többi alapelvet is.

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) előírja, hogy az adókötelezettség megállapításához szükséges bizonylatokat (pl. számlákat), nyilvántartásokat (pl. áfa analitika) az adókötelezettség elévüléséig kell megőrizni. Az elévülés időpontja annak az évnek az utolsó napjától számított 5 év, amikor az adott bizonylat alapján bevallást tett vagy kellett volna tenni. Az elévülés időszakát megszakítja, ha a vállalkozó önellenőrzést végez, és annak eredménye rá nézve pozitív. Az iratokat azon a helyen kell őrizni, amely a NAV-nál, mint iratőrzési hely van bejelentve.

  A számviteli törvény értelmében az éves beszámolót (ha szükséges készíteni, akkor az üzleti jelentést is) és az ezeket alátámasztó bizonylatokat (úgymint leltárt, értékeléseket, főkönyvi kivonatot vagy a naplófőkönyvet) olvasható formában legalább 8 évig meg kell őrizni. Szintén 8 évig kell megőrizni a könyvelés alapbizonylatait (pl. számlák, bankszámlakivonatok, pénztárbizonylatok).

Értelmezzük az előző bekezdéseket.  Ha egy havi áfa bevalló cég egy 2014. márciusi számlája alapján áfát von le, azt ugye elvileg a 2014. április 20-án esedékes bevallásába állítja be. Áfa szempontból a bizonylat megőrzése 2019. december 31-ig kötelező, vagyis eddig az időpontig tehet az adóhivatal megállapítást a számlával kapcsolatban. A társasági adóbevallás esedékessége 2015. május 31. lesz, így TAO szempontból a megőrzési kötelezettség 2016. december 31-ig tart. Ha a 2014. márciusi áfa bevallást a társaság önellenőrzéssel helyesbíti 2015 áprilisában, akkor az áfa szempontjából szintén 2016. december 31-ig ellenőrizhető. Ugyanezen bizonylat elévülése számviteli szempontból pedig 8 év, azaz 2022. december 31.

 Az elektronikus formában kiállított bizonylatokat elektronikus formában kell megőrizni, kizárva az utólagos módosítás lehetőségét. Az elektronikus számlákhoz szokott tartozni egy kinyomatatható bizonylat is, de ez csak egy segédlet a kontírozáshoz, könyveléshez, önmagában ennek megőrzése nem elegendő!

Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról készített elektronikus másolat elévülési időn belüli megőrzése is elegendő, amennyiben a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.

A megőrzési kötelezettség vonatkozik az a számítógépen rögzített adatokra is, és ha egy bizonylat típus szigorú számadás alá van vonva, akkor a rontott példányokra is.

 A munkáltatónak (kifizetőnek) az általa megállapított adó, adóelőleg alapjául szolgáló bizonylatokat 5 évig kell megőriznie, és egyáltalán nem selejtezhetők a munkaügyi, bér- és társadalombiztosítási nyilvántartások.

Nem selejtezhetők továbbá a tulajdonjog megállapításával kapcsolatos iratok.

A szerződéseket, melyek alapján az egyéb bizonyaltokat értelmezni lehet, szintén 5 évig érdemes megőrizni, itt az 5 évet az utolsó ügylet lezárultától kell számolni.

Nem kötelező, de ajánlott megőrizni azon munka-, megbízási és vállalkozási szerződéseket is, amelyekből a szerzői jogi jogosultság megállapítható, ha az a munkáltatót, megbízót illeti.

 Azokat a bizonylatokat, amelyek hosszabb ügylethez kapcsolódnak, pl. egy vállalkozást 10-20 évig szolgáló tárgyi eszköz számláját az eszköz kivezetését követő 5 évig kell megőrizni.

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Az áfa bevallási gyakoriságot évente meg kell állapítani a tárgyévet megelőző második év adatainak figyelembevételével (tehát a 2014. évi áfa gyakoriság megállapításakor a 2012. évi adatokat kell első körben figyelni!), ám emellett oda kell figyelni a tárgyévi adatokra is, hiszen évközi gyakoriság váltás is bekövetkezhet.

Éves bevallásra kötelezettek azok, akinek a tárgyévet megelőző 2. évben az összes áfa különbözete (fizetendő – levonható) nem érte el a 250 ezer forintot, függetlenül attól, hogy fizetendő vagy levonható volt az egyenlege.

Negyedévente kell bevallást benyújtania annak, akinek a tárgyévet megelőző 2. évben az összes áfa különbözete a 250 ezer forintot elérte, de fizetendő egyenleg esetén nem haladta meg az 1 millió forintot, hogy fizetendő vagy levonható az egyenleg, az ebben az esetben sem számít.

Havi áfa bevallásra az kötelezett, akinek a tárgyévet megelőző 2. évben az éves szinten számított fizetendő (és csak a fizetendő!) áfa összege az 1 millió forintot meghaladta. Ha az áfa egyenleg az 1 millió forintot ugyan meghaladja, de nem fizetendő, hanem levonható (visszaigényelhető) az egyenleg, akkor marad negyedéves. Az állam jobban szeret kapni mint adni, itt is jól látható :)

Alapvetően, az alakulás évében minden cég negyedéves gyakoriságú áfa bevallási kötelezettséggel indul.

Havi bevallásra kell áttérnie a negyedéves bevallónak, ha év közben az elszámolandó áfa év elejétől összesítve a fizetendő 1 millió forintot elérte. Az első havi bevallást arról a tárgynegyedévet követő hónapról kell benyújtani, amelyet megelőző, bevallással lezárt negyedévben az értékhatárt elérte.

Ugyanígy, havi bevallásra kell áttérnie az éves áfa bevallás benyújtására kötelezetteknek, ha az év során az elszámolandó áfa év elejétől összesítve a fizetendő 1 millió forintot elérte. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell benyújtani, amelyben a pozitív 1 millió forintos értékhatárt elérte.

Éves bevallásról negyedéves bevallásra akkor kell áttérni, ha az éves bevallás benyújtására kötelezett adóalany, összesített fizetendő és levonható áfa különbözete az év során, előjelétől függetlenül a 250 ezer forintot elérte.

Negyedéves bevallásra kell áttérni akkor is, ha az éves bevalló közösségi adószámot kért (és azt meg is kapta), ilyenkor az értékhatárra tekintet nélkül át kell térnie negyedéves bevallásra.

A havi áfa bevallások benyújtási határideje mindig a tárgyhónapot követő hó 20. napja, ha ez a nap hétvégére vagy egyéb munkaszüneti napra esik, az azt követő első munkanap.

A negyedéves áfa bevallások benyújtási határideje mindig a tárgy negyedévet követő hó 20. napja, ha ez a nap hétvégére vagy egyéb munkaszüneti napra esik, az azt követő első munkanap.

Az éves áfa bevallás benyújtási határideje a tárgyévet követő február 25. napja, ha ez a nap hétvégére vagy egyéb munkaszüneti napra esik, az azt követő első munkanap.

Ha az éves bevallásra kötelezett adózó az utolsó negyedévben válik havi vagy negyedéves áfa bevallóvá, akkor a teljes évről éves bevallásban kell elszámolnia, de éves bevallását a tárgyévet követő év január 20-ig kell benyújtania, az egyébként rá vonatozó február 25. helyett!

Jegyezzük meg, hogy havi bevallásra csak akkor kell áttérni, ha a fizetendő áfa éri el az 1 millió forintot, negyedéves bevallásra viszont akkor is át kell térni, ha akár a fizetendő, akár a levonható áfa éri el a 250 ezer forintot.

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

A béren kívüli juttatások egyik legnépszerűbb formája a SZÉP (Széchenyi Pihenő) kártyán adott juttatás. Jelenleg 3 bank (OTP, MKB és K&H) bocsát ki SZÉP kártyát, melyen 3 kategóriában: a szállás, a vendéglátás és a szabadidő alszámlára utalható pénz, évente különböző mértékben.

A szálláshely alszámlára 225 ezer, a vendéglátás alszámlára 150 ezer, a szabadidő alszámlára 75 ezer forint, azaz összesen 450 ezer forint helyezhető. A munkáltató által átutalt összegeket a juttatás évét követő második év május 31-ig kell a munkavállalóknak felhasználni, ha a felhasználás nem történik meg időben, akkor a kártyát kibocsátó intézményeknek a munkavállalók által fel nem használt összegeket kötelesek a munkáltatóknak visszafizetni.

Miután a SZÉP kártyát 2012-ben vezették be, idén május 31. után történhettek meg az első visszautalások, sok fejfájást okozva nem csak a munkavállalóknak, akik számlájáról akár több ezer forint „tűnt el” hirtelen, de a munkáltatóknak is, akiknek kezdeniük kell valamit a visszautalt összegekkel.

A szakmában felmerült a kérdés, mi a teendő az egyszer már leadózott, munkavállalóknak kifizetette pénzzel? Voltak, akik arra keresték a választ, hogy a korábban már megfizetett adók önellenőrzéssel visszaigényelhetőek-e ha a juttatást a munkavállalók nem használták fel?

Erre a kérdésre NEM a válasz, több okból is:

• egyrészt a SZÉP kártya juttatás összege után a munkáltatók attól függetlenül fizetik meg a juttatás hónapjára vonatkozóan az SZJA-t és EHO-t, hogy az a munkavállaló által felhasználásra fog e kerülni vagy sem.
• másrészt a SZÉP kártya kibocsátó intézmények a lejárt juttatások ellenértékét összességében fizetik vissza a munkáltatóknak nem nyújtva információt a munkavállalónkénti maradvány összegekről semmilyen formában.
• harmadrészt, ahogy a munkavállalókról nem adhat információt a SZÉP kártya kibocsátója, ugyanúgy azokról az időszakokról sem, amely időszakok vonatkozásában a visszautalás megtörtént.

A visszatérített összegeket a munkáltatóknak egyéb bevételként kell elszámolni, s ezzel az összeggel nem csökkenthetik sem a visszatérítés időszakának adóalapját, sem az eredeti juttatás időszakára vonatkozó járulékbevallásra nem lehet önellenőrzést benyújtani.

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

A számlán a vevő adatinál minden esetben fel kell tüntetni a vevő nevét és címét, ezt mindenki tudja, aki írt vagy kért már számlát valamilyen termékről vagy szolgáltatásról. Időnként felmerül a kérdés, hogy mégis milyen esetben kell a vevő adószámát feltüntetni a számlán? Vannak ugyanis ilyen esetek, lássuk mikor:

1. Közösségi értékesítésnél: ilyenkor nem csupán az adószámot, hanem a közösségi adószámot kell feltüntetni, melyet nem árt ellenőrizni sem. A közösségi adószámokat itt lehet ellenőrizni.
   
   
2. Ha a számlában foglalt áfa értéke a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja.
   
   
3. Ha az ügylet a belföldi fordított adózás hatálya alá esik. Ilyen ügyletek a következők:

• az építési szerződés alapján történő ingatlanátadás, ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtása,
• az építési szerződés alapján átadásra kerülő ingatlanhoz, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó – az előző pontban megnevezett – szolgáltatásokhoz történő munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása,
• egyes hulladéktermékek értékesítése,
• újnak nem minősülő ingatlan értékesítése, nem beépítés alatt álló ingatlan értékesítése, illetőleg építési teleknek nem minősülő földterület értékesítése, ha az értékesítő adóalany az ilyen értékesítései vonatkozásában az általános szabályok szerinti adózást választotta,
• az adós és hitelező viszonylatában olyan termék értékesítése, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul,
• a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék és egyéb, a teljesítésekor szokásos piaci árát tekintve 100 ezer forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termék értékesítése, ha az értékesítő adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll.

Az összes többi esetben azonban a vevő nem köteles megadni az adószámát, illetve fordítva is igaz, hiába kéri a vevő kifejezetten az adószáma feltüntetését, a számlakibocsátó annak feltüntetésére nem köteles! 

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

A jogi személy kifejezést biztos sokszor hallottad már, talán használtad is, de ettől még lehetnek homályos foltok az ismeretidben. Főleg akkor, ha már korábban tanultad, mert az új Ptk. bevezetésével volt némi változás a fogalomban. Korábban nem számított jogi személynek a betéti és a közkereseti társaság, 2014. március 15. óta azonban őket is ide soroljuk.

A jogi személy jogképes, vagyis jogai és kötelezettségei lehetnek. Ez leggyakrabban abban nyilvánul meg, hogy különféle szerződéseket köt, például munkaszerződést magánszemélyekkel (ők a természetes személyek), bérleti szerződést más jogi személyekkel vagy természetes személyekkel, szerződik különféle szolgáltatásokra, kezdve a közüzemi szerződésektől a szállítási és adás-vételi szerződésekig. Tulajdonképpen minden olyan jog megilleti, ami természeténél fogva nem csak az emberekre vonatkozik. Házasságot például nem köthet, de egyesülést létrehozhat más jogi személlyel.

A magyar jog 5 féle jogi személyt ismer, mégpedig a következőket: egyesület, gazdasági társaság, szövetkezet, egyesülés, alapítvány. Gazdasági társaságok a következő formákban működhetnek:

• közkereseti társaság (KKT)
• betéti társaság (BT)
• korlátolt felelősségű társaság (KFT)
• részvénytársaság (RT) mely lehet zártkörűen működő részvénytársaság (ZRT) vagy nyilvánosan működő részvénytársaság (NYRT)

Nem jogi személy az egyéni vállalkozó és az egyéni cég, mert bár megjelenhet saját név alatt de felelőssége és vagyona nem különül el a mögötte álló magánszemélytől.

A jogi személy – ellentétben a természetes személlyel, aki megszületik - a létesítő okiratán alapuló bírósági vagy cégbírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi személynek is van neve, amely jó esetben utal is a tevékenységére. Mert a jogi személynek van ám tevékenysége is, nem csak úgy teng-leng, mint sok természetes személy :)

Van neki címe is, sőt több címe is lehet ezeket úgy hívják, hogy: székhely, telephely, fióktelephely.

Míg a természetes személyek egy fillér nélkül születnek, a jogi személyeknek van vagyonuk már az első perctől, az alapítók vagyoni hozzájárulása lehet pénz, dolog vagy valamilyen jog. (A vagyoni hozzájárulás alól kivétel az egyesület, az vagyon nélkül is alapítható, de a tagoknak felelősséget kell vállalniuk az esetleges tartozásokért.)

A jogi személyeknek két döntéshozó szerve van, az egyik az alapítókból álló legfőbb szerv, mely a stratégiai döntéseket hozza meg, a másik az ügyvezetés mely a napi, operatív kérdésekben dönt. (Az ügyvezetés is és a tagság létszáma is lehet akár 1 fő is.)

A természetes személynek jó esetben van két lába, két keze meg egy szája, így tudja magát képviselni bármilyen helyzetben. A jogi személy azonban csak egy absztrakció, egy fogalom, ezért képviselő kell neki, ez a személy pedig általános esetben a vezető tisztségviselő, vagy ha egyes esetekben meghatalmazást ad, akkor akár a könyvelő vagy az ügyvéd. A vezető tisztségviselő az ügyvezető szerv tagja, és feladata, hogy mindig a jogi személy érdekeit tartsa szem előtt.

A jogi személy alapítóinak (tulajdonosainak) érdekeit a felügyelő bizottság védi, mely legalább 3 tagból áll. (A felügyelő bizottság (fb) csak külön meghatározott esetekben kötelező, nem minden jogi személynek van ilyen szerve.)

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Az adózás rendjéről szóló törvénynek (Art.) két előírása is vonatkozik a készpénzforgalom korlátozására.

1. Az egyik úgy szól, hogy a gazdálkodó szervezetek (vállalkozások) által teljesített készpénzszolgáltatást kötelezően (a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül, a vevőnek) be kell jelenteni a NAV-hoz, amennyiben a kifizetett készpénz összege a kapcsolt vállalkozások között az 1 millió forintot, egyéb esetben a 2 millió forintot meghaladta. Ez a szabály mindenféle kifizetésre vonatkozik, nem csak a számla kiegyenlítésére, hanem pl. kölcsön adásra és visszafizetésre vagy kaució átadására is.
   
   
2. Egy viszonylag új szabály 2013-tól, hogy a belföldi, pénzforgalmi bankszámla nyitására kötelezett vállalkozók egymás között, havonta, szerződésenként legfeljebb bruttó 1,5 millió forint értékben egyenlíthetik ki a számláikat készpénzben. (Pénzforgalmi bankszámla nyitására kötelezett minden vállalkozó, kivéve az alanyi áfa mentes egyéni vállalkozókat.) Amennyiben az értékhatár felett történik számlakiegyenlítés készpénzben, mindkét vállalkozás mulasztási bírsággal sújtható, melynek mértéke a 1,5 millió forintot meghaladó összeg 20%-a. A mulasztási bírságot mindkét vállalkozásnak meg kell fizetnie!
   
   A szerződésenként kitétel azt jelenti, hogy egy megrendelésből, egy ügyletből kifolyólag nem lehet meghaladni az előírt határértéket havonta. Tehát ha van egy 6 millió forintos számlánk, azt hiába egyenlítjük ki 1 millió forintos részletekben, készpénzben, ha 1 hónapon belül történnek meg a kifizetések, már túlléptük a 1,5 milliós határt. De ha minden nap kimegyünk a nagybani piacra, és minden alkalommal veszünk egy tonna répát ugyanattól a vállalkozótól 2 millió forintért, már jók vagyunk, mert minden vásárlás külön ügyletnek minősül. (Kivéve, ha van egy írásos megrendelésünk, amely arról szól, hogy minden nap szeretnénk átvenni 1 tonna répát 1 hónapon keresztül!!)
   
   Ez a korlátozás csak a számlák kiegyenítésére vonatkozik, tehát nem fenyeget a mulasztási bírság réme, ha mondjuk kölcsönt nyújtanak egymásnak. Nem kell figyelembe venni ezt a szabályt akkor sem, ha ez egyik vagy mindkét fél alanyi áfa mentes egyéni vállalkozó, magánszemély vagy külföldi
   .
3. A harmadik szabályról a pénzmosási törvényben olvashatunk, e rendelkezés alapján a kereskedő nem fogadhat el 3,6 millió forintot elérő készpénfizetést, kivéve ha vállalja a pénzmosási törvényben előírt kötelezettségeket (pénzmosási szabályzat jóváhagyása, nyílvántartásbavétel stb.) Ez a szabály vonatkozik arra is, ha magánszemély fizetne be 3,6 millió forintot elérő összeget, például nagyértékű gépkocsit vásárolna készpénzért.
   
   
   Ha egészen biztosak akarunk lenni benne, hogy nem sértünk meg semmilyen szabályt a készpénzforgalomra vonatkozóan, akkor arra kell törekednünk, hogy kapcsolt vállalkozások között ne fizessünk 1 millió, egyéb esetben 1,5 millió forint felett készpénzben.

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

A KKV-k meghatározását a 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szabályozza, meglehetősen bonyolult módon. Mint a címből is kitűnik kis- és középvállalkozásokról van szó.

Eszerint KKV minden olyan vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg, és az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen nem haladja meg a 25%-ot.

A KKV kategórián belül mikrovállalkozás az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, éséves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A KKV kategórián belül kisvállalkozás az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A középvállalkozás tehát a fentiek alapján az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Tekintsük át egy táblázatban:

A nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg vagylagos kapcsolata azt jelenti, hogy ha legalább az egyik megfelel a felállított követelményeknek, akkor a másik akár jelentősen meg is haladhatja azt.A KKV besorolás megállapításánál arra kell odafigyelni, hogy először mindig a létszámot nézzük meg, ugyanis az árbevétel és a mérlegfőösszeg értéke hiába marad az alacsonyabb határérték alatt, ha a létszám túllépi, akkor már egy magasabb kategóriába fog a vállalkozás tartozni.

Így tehát mikrovállalkozás pl. az a vállalkozás, melynek létszáma 8 fő, árbevétele 4 millió euró, de mérlegfőösszege csak 1,9 millió euró. De kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, melynek árbevétel 1 millió euró, mérlegfőösszege 1,3 millió euró, de létszáma 10 fő.

Az árbevétel és mérlegfőösszeg forintban meghatározott összegét a mérleg fordulónapon érvényes MNB középárfolyamon kell átszámítani euróra. Újonnan alapított vállalkozás esetén pedig a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB középárfolyamot kell alkalmazni

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Az áfa törvény szerint ha a vállalkozó nyugta helyett számlát bocsát ki (mivel a számla „magasabb rendű” bizonylat a nyugátnál), akkor mentesül a pénztárgép használat alól.

Ebben az esetben azonban valamilyen módon biztosítania kell, hogy az ÖSSZES értékesítéséről számlát tudjon kiállítani, ehhez pedig minden esetben tudnia kell a vásárló nevét és címét, mivel a vevő neve és címe kötelező kelléke a számlának.

Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy bár adózási szempontból teljesen elfogadható lehet a számlaadás nyugta helyett, fogyasztóvédelmi szempontból kérdéses lehet az alkalmazása,  mivel egy bizonyos réteget kizár a vásárlásból, mégpedig azokat, akik nem hajlandóak megadni nevüket és címüket.

A kizárólagos számlaadás jól működhet olyan esetekben, ahol egy-egy vásárlóval hosszabb az értékesítési folyamat (például szervízelési, javítási tevékenység) vagy ahol nagyobb értékű, tartós fogyasztási cikkeket forgalmaznak, mondjuk bútorokat, műszaki cikkeket. Nehézkes, de inkább kivitelezhetetlen viszont olyan esetekben, ahol kisebb értékű és nagy tömegű értékesítés zajlik (élelmiszerbolt, trafik stb.).

Ha a körülményeket mérlegelve a vállalkozó mégis úgy dönt, hogy online kassza alkalmazása helyett számlát ad a vásárlásokról, fontos, hogy üzlethelyiségében jól láthatóan kifüggessze, hogy üzletében a vásárlás feltétele az, hogy a vevő megadja adatait, így, mivel a vevő előre tud tájékozódni a vásárlás feltételeiről, a fogyasztóvédelmi szempontok sem sérülnek.

Annak a vállalkozónak, aki az online kassza helyett a számlázást választja, az előző posztban már említett adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik, nevezetesen, minden készpénzes értékesítéséről adatot kell szolgáltatnia a NAV felé a PTGSZLAA adatlapon. Adatszolgáltatását minden héten csütörtökig kell megtennie az előző heti értékesítéseiről. Azok a vállalkozók, akik már a 2013. szeptember 1. előtti időszakban is kizárólag számlával tettek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek, 2014. december 31-ig mentesülnek e kötelezettség alól.

Ha érdekel a téma, olvasd el ezt a két bejegyzést is:

http://kezdokonyvelok.blog.hu/2014/07/24/online_penztargepekhez_kapcsolodo_nyomtatvanyok

http://kezdokonyvelok.blog.hu/2014/07/23/kinek_kotelezo_penztargepet_hasznalni

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Az előző posztból már tudjuk, ki mindenki számára kötelező online pénztárgépe használni. Ahogy már írtam, elég sokféle nyomtatvány között kell kiigazodnia annak, akinek van szerencséje a pénztárgéphasználók széles táborát gyarapítani. Nézzük hát melyek ezek:

PTGM - kérelem a közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alóli egyedi mentesítésre irányuló eljáráshoz

Ezen a nyomtatványon kérheted, hogy azt a vállalkozót, aki egyébként pénztárgéphasználatra kötelezett lenne, de azon a helyen, ahol a pénztárgépet üzemelteti, az internetes kapcsolat nem érhető el illetve az adatkapcsolat biztosítása számára aránytalan terhet jelentene, felmentsék e kötelezettsége alól.  Az egyedi mentesítés  1 évre szól, mely meghosszabbítható az engedély lejártát megelőző  90 nappal korábban.

PTGOPTA - Adatlap az egyedi mentesítéssel rendelkező adózók pénztárgépei adattartalmának CD/DVD –n, illetve egyszer írható optikai adathordozón történő megküldéséhez.

Az egyedi mentesítés kizárólag az online módon történő adatszolgáltatásra vonatkozik, nem vonatkozik azonban az online pénztárgép alkalmazása alóli felmentésre is, ezért az egyedi mentesítés időtartama alatt a pénztárgép meghatározott adatait CD/DVD lemezre, illetve más, egyszer írható optikai adathordozón havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig meg kell küldenie az illetékes állami adóhatóságnak. Ezen adatszolgáltatások kísérő okmánya a PTGOPTA nyomtatvány.

PTGREG

Ezt a nyomtatványt kell kitöltenie minden vállalkozónak, aki online pénztárgépet kíván üzemeltetni, akár úgy, hogy megvásárolja, akár úgy hogy bérli azt. A benyújtást követő 5 napon belül a NAV megküldi az új pénztárgép üzembe helyezéséhez szükséges üzembe helyezési kódot, melyet kinyomtatott formában a pénztárgép értékesítőjének vagy bérbeadójának át kell adnia. Ugyanez az eljárás akkor is, ha a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységét kívánja a vállalkozó kicseréltetni. Egy nyomtatványon maximum 20 kódot lehet kérni, ha ennél többre van szükség, akkor annak megfelelően több nyomtatványt kell beküldeni.

PTGSZLAA

Ezt az adatlapot kell kitöltenie minden, pénztárgéphasználatra kötelezett, de bizonylat-kibocsátási kötelezettségét kizárólag számlával teljesítő vállalkozóknak, de mentesülnek azok a vállalkozók, aki nyugtaadási kötelezettségüknek már 2013. szeptember 1. előtti is kizárólag számla kibocsátásával tettek eleget.

A nyomtatványon adatot kell szolgáltatni egyrészt minden helyről, ahol pénzátvétel (tehát értékesítés) történik, másrészt minden egyes bizonylatról, mely alapján a pénzátvétel megtörténik, beazonosítva a bizonylat típusát (egyszerűsített számla, normál számla, sztornó egyszerűsített számla, sztornó normál számla, módosító egyszerűsített számla, módosító normál számla) sorszámát, a vevő adószámát, nevét címét valamint a számlán szereplő Áfa összegét, a számla  végösszegét és pénznemét. Magyarul: az áfa összegét nem kell feltüntetni egyszerűsített számla esetén, hisz azon Áfa összeg nem szerepel, a vevő adószámát pedig csak akkor kell megadni, ha annak feltüntetése a számlán egyébként kötelező.

Az adatszolgáltatást minden hétről a következő hét csütörtökig kell benyújtani, napi bontásban és pénzátvételi helyenként.

PTGSZLAB

Ezt a nyomtatványt kell a NAV részére beküldenie minden vállalkozásnak, akik mentesülnek a PTGSZLAA adatszolgáltatás alól, illetve azoknak, akik tevékenységüket megszüntetik valamely pénztárvételi helyükön.  A nyomtatványon be kell jelenteniük azon pénzátvételi helyük címét, melyen kizárólag számla kiállítással vesznek át pénzt illetve ezen tevékenységüket megszüntetik.

PTGTAXUZ - Adatlap üzemeltetőknek pénztárgépekről és taxaméterekről

Ezt a nyomtatványt pénztárgép üzemeltetőknek akkor kell kitölteniük, ha a pénztárgép üzemeltetési helye (üzlet neve és címe) vagy a kiadott bizonylat fejléc képe megváltozik.

És végül 2 nyomtatvány a pénztárgép szervizek részére:

PTGTAX - Adatlap a pénztárgép-, taxaméterszervizek adatszolgáltatásához

PTGTAXSZ - Kérelem a pénztárgép, taxaméter szervizelésének nyilvántartásba vételéhez,törléséhez, továbbá a műszerészi igazolvány, plombanyomó igényléséhez, változás bejegyzéséhez

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Mostanában az egyik slágertéma könyvelői és vállalkozói körökben a pénztárgép használat. Az online pénztárgépek bevezetése elég sok kérdést felvetett, kezdve azzal, hogy kinek kötelező pénztárgépet használni és kiváltható-e a gépi nyugtaadás számlaadással.

Arra a kérdésre, hogy kinek kötelező pénztárgépet használni, a válasz egyszerű. Kötelező pénztárgépet használni, ha a vállalkozás tevékenysége a következők közül valamelyik:

• a gyógyszertár,
• a kiskereskedelmi egység,
• a vendéglátóhely,
• a szálláshely-szolgáltató,
• a kölcsönzési illetve
• a javítási tevékenységet folytató  üzlet vagy mozgóbolt,
• a nagykereskedelmi tevékenységet folytatók a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

Fentiek alól kivételt képeznek a következő listában szereplő tevékenységek:

• a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
• a csomagküldő kereskedelem,
• az ipari tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja (kivéve élelmiszeripari), 
• a termelői borkimérés,
• az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében és

Gépi nyugtaadásra kötelezettek továbbá a taxisok, akik e kötelezettségüknek kizárólag a pénztárgép egy speciális megjelenési forámájával, a taxaméterrel tehetnek eleget.

A pénztárgépekhez kapcsolódóan egész rakás nyomtatvány van használatban, a következő posztban ezeket nézzük végig részletesen.

Ha érdekel a téma, olvasd el ezeket is:

http://kezdokonyvelok.blog.hu/2014/07/25/valoban_minden_esetben_kotelezo_a_penztargep_vagy_van_alola_kibuvo

http://kezdokonyvelok.blog.hu/2014/07/24/online_penztargepekhez_kapcsolodo_nyomtatvanyok

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Ügyfélkaput létesíthet bármely magánszemély. A regisztrációhoz szükséged lesz egy személyazonosításra alkalmas igazolványra (személyi, útlevél, jogosítvány), ezzel igazolod személyazonosságodat az okmányirodában. Ezen kívül ki kell még találnod magadnak egy egyedi felhasználói nevet és megadnod egy e-mail címet, amire majd megkapod meg az első belépéshez szükséges egyszer használatos kódodat.

Az első belépéskor ezzel a kóddal kell aktiválnod a regisztrációdat és megadnod a belépési jelszavad, mely jelszónak legalább  8 karakterből kell állnia, és tartalmaznia kell, kis betűt, nagy betűt valamint számot is.

Ha ez megvan, onnantól kezdve elektronikus úton is kapcsolatban tudsz lépni az ilyen  ügyintézést kínáló közigazgatási szervekkel, hatóságokkal.

Ha még mint adóbevallások küldése miatt nincs is erre szükséged, akkor is hasznos lehet, mert innentől kezdve elektronikusan tudod beküldeni saját szja bevallásod i és értesítést kapsz okmányaid lejáratáról is. Arról nem is beszélve,  hogy vannak bizonyos lekérdezési lehetőségek is, melyek kizárólag regisztrált felhasználók számára vehetők igénybe.

Hogy mi mindenre  jó az ügyfélkapu, arról korábbi posztomban olvashatsz.

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!