Folytassuk hát a számviteli alapelvek értelmezését a folytonosság elvével.
Folytonosság elve: ez egy elég egyszerűen betartható alapelv, az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záróadataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott, számviteli politikában bemutatott szabályok szerint változhat. Nem keverendő össze a
Vállalkozás folytatásának elvével: mely szerint a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. Ha ez az alapelv sérül, például a vállalkozás már a mérlegkészítés időszakában tudja, hogy tevékenységét be kívánja fejezni, akkor erről a kiegészítő mellékletben tájékoztatnia kell az érdekelt feleket.
Összemérés elve: az eredmény kimutatás összeállításakor a tevékenység adott időszaki elismertet bevételeit és a bevételekhez tartozó költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. Ide kapcsolódik az időbeli elhatárolás és az óvatosság elve is.
Óvatosság elve: nem szabad eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Az eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. Vagyis: figyelemmel kell kísérni a vevőket, egyenlegközlő levéllel kell elismertetni a követeléseket, és amit nem igazolnak vissza, nem állítható be a beszámolóba. Minden olyan költséget el kell számolni, amelyről tudomásunk van nem csak azokat, amik az eredmény szempontjából kényelmesek J
Az időbeli elhatárolás elve szerint az olyan gazdasági események hatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. Tehát, ha egy teljesítés 2 vagy több év között áthúzódik, akkor időarányosan meg kell osztani a kapcsolódó bevételt vagy költséget/ráfordítást.
Bruttó elszámolás elve: a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Például egy barter ügylet esetén, bizonylatot kell kibocsátani és könyvelni kell mindkét teljesített ügyletet, nem szabad azt megtenni, hogy csak a különbözetről (ami mondjuk készpénzben teljesítendő) bocsátunk ki bizonylatot és azt könyveljük.
Egyedi értékelés elve: az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvelés és a beszámoló készítés során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. A beszámoló elkészítése során az egyedi értékelés elve sajátosan érvényesülhet a tartalom elsődlegessége a formával szemben elv alkalmazása, a lényegesség elvének érvényesülése, a költség haszon összevetésének elvének prioritása illetve a csoportosan nyilvántartott eszközök esetében. Tehát nem kötelező alkalmazni az egyedi értékelés elvét, ha például a számviteli politikánkban meghatározzuk, hogy minden 30 ezer forint egyedi érték alatti tárgyi eszköz értékcsökkenését egyösszegű leírással számoljuk el.
Lényegesség elve: lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. Az ésszerűség határainak meghúzásában segít a
Költség-haszon összevetésének elve: mely kimondja, hogy a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága/hasznossága álljon arányban az információk előállításának költségeivel. Tehát ha pl. becslés alapján is látható, hogy egy információ megléte nem befolyásolná a vállakozás eredményét számottevő mértékben.
Ha tetszett lájkold!
Ha hasznosnak találtad, oszd meg!
Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!
Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!
Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!
