Információk és érdekességek kezdő könyvelőknek

A KATA és az értékhatárok

A KATA és az értékhatárok

KATA százelék.png

Sokan mondják, hogy a KATA adózás olyan egyszerű, hogy könyvelő sem kell hozzá. Ezzel én nem értek egyet, mert sokmindenre kell odafigyelni, amint egy kis gikszer becsúszik, már nem is olyan egyszerű. Vegyük például azt az esetet, amikor valaki év közben alakít egyéni vállalkozást, így az iparűzési adó, az áfa mentesség és a százalékos KATA határa is másképp alakul.

Azt ugye mindenki tudja, hogy csak arra kell odafigyelni, hogy az éves 6 millió forintot ne lépje át a bevétel, mert akkor már százalékos KATA-t is kell fizetni és mellesleg be kell lépni az ÁFA körbe. Ezt a két értékhatárt jellemzően együtt emlegetik, pedig egy év közi alapítással vagy átlépéssel egyáltalán nem biztos, hogy mindenképpen együtt fognak mozogni.

Azt is tudni lehet, hogy a KATA adózók 2,5 millió forintos adóalap után fizethetnek iparűzési adót, ezt pedig minden évben két részletben kell megtenniük.

De mi a helyzet akkor, ha valaki mondjuk augusztus végén alapít egyéni vállalkozást és választja mellé  KATA adózást?

A KATA bevételi értékhatára annyiszor 500 ezer forint, ahányszor a vállalkozónak a tételes adót meg kell fizetnie. Tehát itt akár 1 napos eltérés is 500 ezer forint többletbevétel elszámolásának lehetőségét rejti magában.

Ha például a vállalkozást augusztus 31-én alakul az egyéni vállalkozás, a tételes adóval elérhető maximális bevétel 5*500.000 Ft= 2.500.000 Ft, szeptember 1-i alapítás esetén pedig 4*500.000 Ft= 2.000.000 Ft.

Az áfa nem ilyen megengedő szellemű, az alanyi áfa mentesség határát napokra kell meghatározni. Tehát egy, augusztus 31-én alakult vállalkozásnak 6.000.000/365*(1+30+31+30+31)=2.021.917 Ft.

Láthatjuk tehát, hogy a 2.021.917 Ft és a 2.500.000 Ft közötti bevétel bár még a tételes KATA alá tartozik, de már ÁFÁ-san kell kiszámlázni.

Lássuk, hogy alakul az iparűzési adó fizetési kötelezettség egy év közben, szintén augusztus 31-én alakuló, budapesti egyéni vállalkozónál. Az iparűzési adó alapja a teljes évre 2,5 millió forint a KATA szerint adózóknál telephelyenként, és ezt szintén napokra kell arányosítani, így: 2.500.000/365*123=842.465 Ft, tehát Budapesten, ahol az iparűzési adó alóli mentesülés határa 1 millió forint, ebben az évben nem kell iparűzési adót fizetnie.

Amennyiben egy kevésbé szerencsés vállalkozó olyan településen él, ahol nincs ilyen mentesülés, a következőképpen kell eljárnia: a 824.465 ft adóalap után kiszámolja a tegyük fel 2%-os kulccsal az éves iparűzési adóját: 824.465*2%=16.489, ezt a kerekítési szabályok miatt 16.500 forintra kerekítjük, majd elosztjuk kettővel, így megkapjuk a két részletet, melyek összege: 8.300 és 8.200 Ft, az iparázési adót mindig 100 forintra kerekítve kell bevallani és megfizetni, ha emiatt eltérés van a 2 részlet között, a hamarabb fizetendő tételt kell magasabb összegben meghatározni. Augusztus 31-én alakult vállakozónk iparűzési adókötelezettsége tehát a következő lesz: az alakukás hónapját követő hó 15., és az évet követő hó 15. napjáig fizeti meg az adót, vagyis:

szeptember 15-én fizet 8.300 valamint január 15-én 8.200 forintot.

Ugye milyen egyszerű? :)

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

A KATA és az értékhatárok Tovább
Ki nem lehet ügyvezető?

Ki nem lehet ügyvezető?

 ki nem lehet ügyvezető behajtani tilos.png

A gazdasági élet tisztasága és biztonsága éredkében szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogy ki lehet vagy inkább ki nem lehet egy gazdasági társaság vezető tisztviselője. 

Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője olyan személy akit bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, és még nem szabadult a hátrányos jogkövetkezmények alól, nem lehet továbbá olyan személy akit eltiltottak a vezető tisztség gyakorlásától. Illetve akit eltiltottak olyan tevékenység gyakorlásától, amely az alapítandó cég fő tevékenységi köre.

Nem büntető, hanem gazdasági szempontokat mérlegelnek a következő szempontok. Nem lehet képviselő, aki

  • olyan cégben volt vezető tisztségviselő, vagy többségi tulajdonos, amely céget megszüntetési eljárás keretei között töröltek 5 éven belül,

  • akinek felelősségét a jogutód nélkül megszűnt gazdasági társaság tartozásaiért kimondták, és ezen fizetési kötelezettségeit nem rendezte, valamint

  • akivel szemben a bíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében bírságot szabott ki, és ezen fizetési kötelezettségét nem teljesítette.

 Amennyiben az ügyvezetői megbízás újonnan alakított cég képviseletére vonatkozna, akkor nem kap adószámot az a cég, - így a cégalapítási kérelmét a cégbíróság elutasítja -  amelynek vezető tisztségviselője, illetve többségi irányításra jogosult tulajdonosa, olyan személy:

  • aki olyan cégben, amelynek 180 napon keresztül folyamatosan 15 millió forintot meghaladó adótartozása van (a legnagyobb adóteljesítményű adózóknál 30 millió forint), tag, vagy vezető tisztségviselő, feltéve, hogy a jogviszonya a folyamatos adótartozás fennállásának 180. napját megelőző 180. napon, vagy azután bármelyik napon fennállt
  • akinek a kérelem beadását megelőző 5 éven belül jogutód nélkül megszűnt olyan cégben volt vezető tisztségviselői vagy tagi jogviszonya, amely cég legalább 15 milliós adótartozással szűnt meg, (a legnagyobb adóteljesítményű adózóknál ez 30 millió forint), feltéve, hogy a felszámolás kezdő napját megelőző 180. napon vagy az azt követő bármelyik nap fennállt a jogviszonya

  • amely más olyan adózóban volt vezető tisztségviselő vagy tag, amely adózó adószámát jogerősen törölték 5 éven belül, feltéve, hogy az adószám törlését kimondó jogerős határozathozatal napján, vagy azután bármikor fennállt a jogviszonya 
                               
  • amely maga is 15 milliót (itt is érvényes a 30 milliós küszöb is) meghaladó adótartozással rendelkezik folyamatosan 180 napja. Ez érvényes mind a természetes mind pedig a gazdasági társaságokra, mint tagokra is.

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

 

 

Ki nem lehet ügyvezető? Tovább
Béren kívűli juttatások rendszere

Béren kívűli juttatások rendszere

masni.png 

Összeszedtem a leggyakrabban alkalmazott juttatásfajtákat, egy rövid leírás mellett itt összefoglalóan azt is láthatjátok, melyik juttatás mennyibe kerül a munkáltatónak:

=======================================================================

ADÓMENTES JUTTATÁSOK

=======================================================================

Munkába járás költségtérítés kiegészítése

korlátlan értékben (a bérlet árának 14%-áig)

A munkábajáráshoz használt helyközi bérlet vagy jegy kötelezősen térítendő részén felül adható a bérlet vagy jegy árának összegéig

Kultúra utalvány vagy kulturális eseményre szóló belépőjegy, bérlet

50.000,- Ft / év

Kulturális eseményre szóló belépőjegy / bérlet vásárlására

Sportrendezvényre szóló utalvány  vagy belépőjegy, bérlet

korlátlan értékben

Sportrendezvényre szóló belépőjegy / bérlet vásárlására

=======================================================================

Béren kívűli juttatások (35,7% közteher>> 1,19-szeres alapra 16 % SZJA +14% EHO)

=======================================================================

Iskolakezdési támogatás utalvány (csak utalvány formájában nyújtható)

a minimálbér 30%-áig (30.450,- Ft/gyermek / szülő / év)

Felhasználható TANKÖNYV, taneszköz és ruházati termékek vásárlására a tanévkezdést megelőző 60 naptól

Helyi közlekedési bérlet

a bérlet árának összegéig (BKV bérlet 10.500,-/hó)

Helyi közlekedési bérlet juttatása vagy a helyi közlekedési bérlet árának térítése

Étkezési Erzsébet-utalvány

8.000,- Ft / hó

Fogyasztásra kész étel valamint melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására használható

Önkéntes Egészségpénztári és Önsegélyező pénztári tagdíj hozzájárulás

Együttesen a minimálbér 30%-áig / hó (30.450,- Ft/hó)

Egészséggel kapcsolatos termékekre és szolgáltatásokra használható fel.

 Az önsegélyező pénztárak célja a tagok és családtagjaik segélyezése, meghatározott események bekövetkezésekor.

Önkéntes Nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulás

a minimálbér 50%-áig / hó

Előtakarékosság nyugdíj célra.

(50.750,- Ft/hó)

Széchenyi Pihenő Kártya

összesen 450.000,- Ft / év

Felhasználható:

Vendéglátás alszámla

12.500,- Ft / hó

Vendéglátóhelyeken, gyógyfürdő- és strandbelépőre, illetve a szálláshely-szolgáltatással egyidejűleg a szálláshelyen igénybe vehető bármely szolgáltatásra.

Szálláshely alszámla

18.750,- Ft / hó

Felhasználható szálláshely-szolgáltatásra, belföldi utazásszervezésre (előre összeállított utazási csomagokra), gyógyfürdő- és strandbelépőre, illetve a szálláshely-szolgáltatással egyidejűleg a szálláshelyen igénybe vehető bármely szolgáltatásra

Szabadidő alszámla

 6.250,- Ft / hó

Egészségügyi szolgáltatásokra, kulturális programokra, sport, szabadidős és wellness tevékenységekre, sportrendezvények részvételi díjára, fürdők és élményparkok igénybevételére, belvízi séta- és kirándulóhajókra, idegenvezetésre és szálláshely-szolgáltatásra

=======================================================================

Egyes meghatározott juttatások (51,17% közteher>> 1,19-szeres alapra 16 % SZJA +27% EHO)

=======================================================================

Csekély értékű ajándék

3 x a minimálbér 10%-a / év (3 x 10.150,- Ft/év) egyházi, állami ünnepekhez kapcsolódóan adható

 

A kedvezményes adózású keretösszeg meghatározásánál több dologra kell figyelemmel lenni:

egyrészt, hogy az egyes juttatások tekintetében ne lépjük át törvényben meghatározott keretösszeget, (vagyis pl. az Erzsébet utalvány esetében 8.000 Ft értékű juttatás adható havonta kedvezményes adózással, ha 10.000 Ft értékben nyújtja a cég a dolgozóinak, akkor a 8.000 Ft feletti 2.000 Ft után a magasabb adóterheléssel kell számolni)

másrészt arra, hogy az éves 500 ezer forintos keretösszeget összességében ne lépjük túl, mert az éves  500 ezer forint összeget meghaladó juttatás után a magasabb mértékű adóterhelést (119 %-os alapra a 16% SZJA mellett 27% EHO-t kell megfizetni!).

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

 

 

 

Béren kívűli juttatások rendszere Tovább
Béren kívűli juttatások könyvelése II.

Béren kívűli juttatások könyvelése II.

szép.jpg

Az SZJA törvény alapján adható béren kívüli juttatások egy része elektronikus formában, például SZÉP kártyán nyújtható,  melynek könyvviteli elszámolása, némileg eltér a papír alapú utalványoktól. A papír utalványokat mint az előző posztban láthattuk, értékcikként tartjuk nyílván a kiosztásig, ezt az elektronikus utalványokkal nem tudjuk megtenni, ezért ezeket mint dolgozóval szembeni kötelezettséget érdemes nyilvántartani, én leglogikusabbnak a 471-es Jövedelem elszámolási számlán belüli alszámla nyitást tartom, így lesz a számlatükörben egy 4711 Jövedelem elszámolási számla készpénzben és egy 4712 Jövedelem elszámolási számla – természetbeni juttatások elnevezésű számla.

Ezekről a juttatásokról is számlát kapunk a kártyakibocsátótól, és ugyanúgy kezeljük, mint bármilyen más szolgáltatásról szóló számlát, azzal a különbséggel, hogy a szállítóval szemben nem valamilyen költségnem áll, hanem maga a 4712 Jövedelem elszámolási számla – természetbeni juttatások főkönyvi szám. A kontarozás tehát a következő:

T 4712  Jövedelem elszámolási számla – természetbeni juttatások K 4541 Szállítók

A költségkénti elszámolás pedig a bérfeladáson történik, a következőképpen:

T 55 Béren kívűli juttatások       K 4712 Jövedelem elszámolási számla – természetbeni juttatások

A bérfeladáson könyveljük továbbá a juttatáshoz kapcsolódó közterheket is:

T 56     Bérjárulékok SZJA        K 462  SZJA kötelezettség

és

T 56     Bérjárulékok EHO          K 463 EHO kötelezettség

A SZÉP kártya fel nem használt keretének visszautalásáról és annak könyveléséről olvasd el ezt a posztot:

http://kezdokonyvelok.blog.hu/2014/07/30/szep_kartya_mizeria

Holnap pedig  végigvesszük a legfontosabb juttatások adózását.

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Béren kívűli juttatások könyvelése II. Tovább
Béren kívüli juttatások könyvviteli elszámolása - utalványok

Béren kívüli juttatások könyvviteli elszámolása - utalványok

erzsébet utalvány.jpg

Az SZJA törvény alapján adható béren kívüli juttatások egy része papír alapú utalvány formájában adható, melyek könyvviteli elszámolása, bár nem bonyolult, de nem is annyira egyszerű J

Ilyen papír alapú utalvány például az Erzsébet utalvány, melynek több fajtája létezik, úgymint étkezési, gyermekvédelmi, ajándék, iskolai, sport és kultúra utalvány.

Az utalványokkal kapcsolatos számvliteli elszámolás menete a következő:

Az utalványok beszerzésekor mint értékcikk kerülnek bevételezésre, és könyvelésre. Az értékcikkeket a 38-as számlacsoportban a pénzeszközök mellett tartjuk nyilván. Mivel az Erzsébet utalványok beszerzésekor díjbekérő alapján a vételárat előre el kell utalni, a beszerzés kontírozása valahogy így néz ki. Ezután megkapjuk az utalványokat és a számlát, a következő tételeket könyveljük:

T 383 Csekkek, értékcikkek

T 52     Utalvány beszerzés jutaléka

K 454 Szállítók

A dolgozóknak kiosztjuk az utalványokat, és ne feledjük, a vállalkozásnál csak ilyenkor válik költséggé a megvásárolt utalványok értéke. Hisz a kiosztás előtt még az értékkel bíró utalványok még a vállalkozás tulajdonát képezik, akár úgy is dönthetne, hogy visszaadja mindet az utalványforgalmazónak.

A kiosztásra kerülő utalványok értéke a bérszámfejtésbe is bekerül, így ezt a tételt is praktikusan a bérfeladások könyveljük:

T 55     Személyi jellegű egyéb kifizetések

K 383 Csekkek értékcikkek

A bérfeladáson könyveljük továbbá a juttatáshoz kapcsolódó közterheket is:

T 56     Bérjárulékok SZJA

K 462  SZJA kötelezettség

és

T 56     Bérjárulékok EHO

K 463 EHO kötelezettség

A következő posztokban megnézzük a legjellemzőbb nem papír alapú utalványok elszámolását illetve a különféle juttatások adóterheit.

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Béren kívüli juttatások könyvviteli elszámolása - utalványok Tovább
Elszámolásra adott előleg elszámolása

Elszámolásra adott előleg elszámolása

ELSZÁMOLÁSI ELŐLEG.jpg

A vállalkozások napi ügyvitelük megkönnyítésére és munkatársaik pénzügyi elszámolásainak egyszerűsítésére gyakran alkalmazzák az elszámolási előleg technikáját. Ennek lényege az, hogy ha van olyan munkatárs, akinek viszonylag gyakran kell kisebb beszerzéseket lebonyolítani nem minden egyes vásárlás után számol el számláival a házi pénztárban (pl. a gondnoknak nem kell minden egyes villanykörte megvásárlása után elszámolnia, vagy a titkárnő nem számol el naponta a postai számlákkal vagy kávé beszerzésekkel kapcsolatosan), hanem egy meghatározott havi keretből gazdálkodik és havonta (vagy gyakrabban) egyszer számol el velük. Elszámolási előleg alkalmazható akkor is, ha egyszeri kifizetést kell egy munkatársnak teljesítenie készpénzben a cég érdekében, hisz a dolgozóktól nem várható el, hogy saját zsebükből finanszírozzák a céget, a pénztárból pedig bizonylat nélkül készpénz nem adható ki, ugye tudjuk?

Az elszámolás menete a következő:

Az utalványozásra jogosult vezető megállapítja a dolgozónak előleg összegét, a pénztári kifizetéssel egyidejűleg növekszik a dolgozóval szembeni követelés összege, kontírozása a következő:

T 361               Munkavállalókkal szembeni követelések

K 381              Pénztár

Amikor a dolgozó elszámol a beszerzéseivel, akkor kifizetjük neki a számlái ellenértékét, a megfelelő költségszámlák alkalmazásával, így:

T 51/52/53       Költségnemek  és 466 Előzetesen felszámított áfa

K 381              Pénztár

 

Ezután, ha a számlák összege és az esetlegesen visszafizetett maradványösszeg megegyezik az elszámolásra kiadott előleg összegével, visszavesszük a pénztárba az előleg teljes összegét. Könyvelése:

T 381               Pénztár

T361                Munkavállalókkal szemben követelések

Ha a dolgozó továbbra is rendelkezhet a korábban kiadott összeg felett,  újra ki kell adnunk számára a fenti módon, és minden elszámolási időszakban meg kell ismételnünk az egész fent részletezett folyamatot, mivel a magánszemélynek nyújtott 30 napon túl el nem számolt előlege után kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik!

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Elszámolásra adott előleg elszámolása Tovább
Üzleti évek alakulása, ha törlik az adószámot

Üzleti évek alakulása, ha törlik az adószámot

agenda-366244_150.jpg

Mint egy korábbi posztban már volt szó róla, a NAV bizonyos esetekben törölheti a vállalkozások adószámát. Ezek az esetek a következők lehetnek:

  • az vállalkozás bejelentett székhelye nem valós (fiktív) cím, 
  • a vállalkozás képviselője nincs bejelentve az adóhatósághoz, 
  • adóellenőrzés során kiderül, hogy a vállalkozás képviselője nem valós (fiktív) személy
  • a vállalkozás az üzleti évre vonatkozó beszámolóját a NAV második felszólításában kitűzött határidőre sem teszik közzé, és a mulasztás elkövetésekor nem áll felszámolás vagy végelszámolás alatt.

 Az, hogy az adószám törlése következtében a vállalkozás nem folytathatja tevékenységét, nem jelenti azt, hogy könyvelni sem kell! Az adószám törlését követi a kényszertörlési és követheti a felszámolási eljárás.

Az utolsó „normál” üzleti évet a kényszertörlési eljárás megkezdését megelőző nappal, mint mérleg fordulónappal le kell zárni. Ezt követően, a kényszertörlési eljárás megkezdődésével egy új üzleti év veszi kezdetét, mely üzleti év a kényszertörlési eljárás befejezésig tart, függetlenül attól, hogy az ténylegesen meddig tart.

A kényszertörlési eljárás alatt kezdődött üzleti évnek kétféleképpen lehet vége, mégpedig vagy a cég végleges törlése vagy a felszámolási eljárás megkezdése vethet neki véget.

Amennyiben felszámolási eljárás lefolytatására is szükség van, akkor a kényszertörlés időpontjával kezdődő üzleti év utolsó napja a felszámolási eljárás megkezdését megelőző nap lesz, erre a napra, mint mérleg fordulónapra kell a számviteli beszámolót elkészíteni.

Felszámolásra akkor kerülhet sor, ha a NAV által a Cégbíróság számára átadott adatok alapján a cég vagyona várhatóan fedezi legalább a felszámolás költségeit illetve ha a cégnek vélhetően azért  nincs vagyona, mert valamely fedezetelvonó ügylet során azt a vállalkozásból kivonták. Felszámolásra okot adó körülmény az is, ha  a vállalkozás munkavállalót foglalkoztat.

A felszámolási eljárás időszaka szintén egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak tényleges időtartamától.

Korábban itt írtam a témáról:

http://kezdokonyvelok.blog.hu/2014/08/07/adoszam_felfuggesztese_es_torlese

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Üzleti évek alakulása, ha törlik az adószámot Tovább
Kinek kötelező a könyvvizsgálat?

Kinek kötelező a könyvvizsgálat?

finger.png

A számviteli törvény alapján minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás számára kötelező a könyvvizsgálat. A szigort oldja egy mentesítő szabály, mely szerint nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

  •  az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre    átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és
  • az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

Az, hogy a két feltételnek együttesen kell teljesülnie, azt jelenti, hogy egy vállalkozás létszáma hiába marad 50 fő alatt, ha árbevétele a 300 millió forintot elérte vagy meghaladja, már kötelező számára beszámolóit könyvvizsgálóval átvizsgáltatnia. Illetve fordítva is, egy 50 fő feletti létszámú cég, bármily csekély árbevétellel rendelekzik, a könyvvizsgálati kötelezettség alól nem mentesülhet.

Nem mentesülhetnek a könyvvizsgálat alól azok a cégek, melyek bár a határértékeket nem érik el, de a mérlegfordulónapon legalább 60 napja lejárt, 10 millió forintot meghaladó köztartozásuk van.

Az újonnan létrejövő vállalkozásoknál, akiknek nincs az üzleti évet megelőzően két teljes üzleti évük, azoknak a tárgyévi várható adatokat kell éves szintre át számítani.

Hiába marad az értékhatár alatt azonban a takarékszövetkezetek, a konszolidálásba bevont vállalkozások, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepei, nekik beszámolóikat mindenképpen könyvvizsgálóval kell ellenjegyeztetni!

Ha egy vállalkozás a megbízható és valós kép biztosítása érdekében eltér a számviteli törvény előírásaitól szintén értékhatártól függetlenül köteles a könyvvizsgálatra.

A könyvvizsgáló egyfelől hitelezői érdekeket védi, másfelől viszont, például, ha az ügyvezetés és a tulajdonosi kör elkülönül, akkor a tulajdonosi érdekeket is védi. Ne feledjük hát, hogy Tulajdonosi döntés alapján is választható könyvvizsgáló és ilyen irányú döntésünket a létesítő okiratban is szerepeltetnünk kell. A választott könyvvizsgálónak a Magyar Könyvvizsgáló Kamara tagjának illetve a kamarai nyilvántartásban szereplő könyvvizsgáló cégnek kell lennie.

A könyvvizsgálói szerződést megfelelő indokkal fel lehet mondani, ám a felmondással  kapcsolatban mind a könyvvizsgálónak, mind a vállalkozásnak bejelentési kötelezettsége van a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság felé.  A felmondás indoklásánál vegyük figyelembe azonban, hogy a véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak!

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Kinek kötelező a könyvvizsgálat? Tovább
Védőital adózása

Védőital adózása

víz.jpg

Munkavédelmi előírások miatt bizonyos munkáltatóknak kötelező a nyári hőségben védőitalt biztosítani dolgozóinak. Sokan a hőség elmúltával is biztosítanak ásványvizet vagy egyéb italféleséget.

 Az áfa törvény tételesen tiltja az italt terhelő előzetesen felszámított áfa levonását, kivétel nem tesz a védőitalra nézve sem. Miután az áfában alapelv az, hogy a járulékos költség a fő termék vagy szolgáltatás sorsát osztja, a védőital beszerzéséhez kapcsolódó  egyéb költségek áfája sem vonható le (ilyenek lehetnek az üvegbetét díja, a bérleti díj, a műanyag poharak díja).

SZJA és EHO fizetési kötelezettség terheli azt az italjuttatást, amely a munkavédelmi szabályok szerint nem minősül védőitalnak. Ezek szerint védőital biztosítása kötelező, ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24°C korrigált effektív hőmérsékletet  meghaladja. A folyadékveszteséget általában 14-16°C hőmérsékletű ivóvízzel vagy azonos  hőmérsékletű ízesített, alkoholmentesm alacsony cukortartalmú itallal kell pótolni.

 Amennyiben tehát a fenti feltételek nem állnak fent, az ital juttatsa személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősül. Ebben az esetben a a juttatás bruttó értékének 119 %-a után 16% SZJA és 27 % EHO fizetendő.

Az italjuttatás számviteli elszámolása is a minősítéstől függ, hisz a védőitalnak minősülő juttatás a vállalkozásnál elismert anyagköltség, így a bruttó érték az 51-es számlacsoportben számolandó el.

Ha az italjuttatás nem minősül védőitalnak, akkor az anyagköltségként sem számolható el, hanem a személyi jellegű egyéb kifizetések között könyvelendő (55).

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Védőital adózása Tovább
Nem adó, de mindenkinek kötelező - a kamarai hozzájárulási díj

Nem adó, de mindenkinek kötelező - a kamarai hozzájárulási díj

clause-192565_1280.jpg

2012. óta minden újonnan alakuló egyéni és társas vállalkozásnak bejegyzésüket követő 5 munkanapon belül kötelező az illetékes a kereskedelmi és iparkamaránál kamarai nyilvántartásába felvetetnie magát és évi 5 ezer forint kamarai hozzájárulást fizetni. A korábban alakult cégeknek 2012. elején kellett regisztráltatniuk magukat és természetesen nekik is meg kell fizetniük minden évben a kamarai hozzájárulás díját, melynek határideje minden évben március 31.


A hozzájárulási díjért cserében a kamara köteles részükre a térítésmentesen tanácsadási szolgáltatásokat nyújtani a következő témákban: gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen nyújtani.


A vállalkozás megszűnését vagy a kamarai nyilvántartásban szereplő adatokban történt változásokat szintén 5 munkanapon belül be kell jelenteni.


A kamarai regisztrációs kötelezettség nem azonos a kamarai tagsággal, tehát a különféle szakmai kamarai tagság nem mentesít a regisztrációs kötelezettség alól. A szakmai kamarák általában nem értenek egyet az iparkamarai hozzájárulással, de a szabályozásra ráhatásuk nincs. A kamarai hozzájárulási díj köztartozásnak minősül, így mulasztás esetén a NAV is behajthatja. Nem köteles azonban kamarai hozzájárulást fizetni az egyéni vállalkozó, ha vállalkozási tevékenységét a naptári év teljes időszakában szünetelteti és ezt a kamarának bejelenti.


Az egyetlen kivételezett kör az agrárium, tehát nem kell regisztráltatniuk magukat azoknak a vállalkozásoknak, akik főtevékenységük alapján mezőgazdasági termelők illetve az agrárkamara tagjai. Azoknak a vállalkozóknak pedig, akik agrárgazdasági tevékenységet nem főtevékenységként folytatnak az agrárkamarai tagság mellett a kereskedelmi kamaráknál is regisztrálniuk és hozzájárulást fizetniük is kell, azonban az agrárkamarai tagdíjukat az egyéb tevékenységhez viszonyított arányára tekintettel csökkentett mértékben történik.

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Nem adó, de mindenkinek kötelező - a kamarai hozzájárulási díj Tovább
A számlavásárlás szabályai, szigorú számadás

A számlavásárlás szabályai, szigorú számadás

invoice-153413_150.png

A számla vásárlásának szigorú szabályai vannak, ezért ha számlatömböt vagy számlalapokat szeretnénk vásárolni, magunkkal kell vinnünk és be kell mutatnunk cégünk cégkivonatát vagy vállalkozói igazolványunkat valamint adókártyánkat. A forgalmazónak a számlavásárlásról kiállított számlára fel kell vezetnie a vevő nevén és címén kívül annak adószámát, és a vásárlást lebonyolító személy adóazonosító jelét is. A számlán természetesen szerepelnie kell a megvásárolt nyomtatványok sorszámának is. 

A számlatömböt vagy számlalapokat a vásárlónak nyilvántartásba kell vennie, mivel a számla szigorú számadású nyomtatvány. A szigorú számadás azt jelenti, hogy az olyan bizonylatokról, amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a megvásárolt nyomtatvány fajtáját, betűjelét és sorszámát, beszerzés idejét és számlaszámát, a felhasználás időszakát valamint a bizonylat leselejtezésének időszakát.

A számlának, mint bizonylatnak fontos kelléke a számlaszám. A nyomtatványboltban vásárolt számlák sorszámai, ha megnézzük mind hasonlóak, ez annak köszönhető, hogy 2007. óta csak olyan számla nyomtatvány kerülhet forgalomba, melynek sorszámtartományait a NAV engedélyezte a nyomtatvány előállítóknak. A számlák sorszámaiban az 1. és 2. karakter mindig betű, a 3. karakter a nyomtatvány előállítása évének utolsó számjegye, a 4. és 5. karakter megint betű, és ezt követi:

2007. évben előállított számla esetében egy „-„egy betű és 6 számjegy (AA7N-A123456)

2008-ban vagy később előállított számlán pedig az 5. karaktert 7 számjegy követi (AA8NA1234567)

Ugye azért nem annyira bonyolult, mint amilyennek elsőre látszik? J

A kiadott sorszámtartományok a NAV honlapján lekérdezhetők ezen a linken:http://www.nav.gov.hu/nav/adatbazisok/szigoru/szigorulekerdezes

Ha tetszett lájkold!

 

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

 

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

 

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

 

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

A számlavásárlás szabályai, szigorú számadás Tovább
Sütemények áfája: 18 vagy 27%?

Sütemények áfája: 18 vagy 27%?

országtorta.jpgMagyarországon az alapvető élelmiszerek áfája az általános áfa kulcstól kedvezményesebb, 18%-os mértékben van meghatározva.

 Alapvető élelmiszerek a tej, a tejtermék továbbá a gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek. A sütemények, pizzák mivel ezen alapanyagok felhasználásával készülnek, alapvető élelmiszernek számítanak és 18%-os áfa kulcs alkalmazásával adóztatandóak, de csak abban az esetben, amennyiben az adott ügylet az áfa törvény értelmében is termékértékesítésnek minősül.

Amennyiben fenti termékek értékesítését olyan kiegészítő szolgáltatások kísérik, melyek az azonnali, helyben történő fogyasztást lehetővé teszik (pl. felszolgálás, terítés, megfelelő környezet beleértve a mosdó, evőeszköz biztosítását, ezek tisztántartását) akkor a termékértékesítés és a kísérő szolgáltatások együtt már vendéglátóipari-szolgáltatássá állnak össze, mely az áfa törvény alkalmazásában termékértékesítésnek már nem minősíthető. A vendéglátóipari-szolgáltatás viszont már az általános, tehát a 27%-os áfa kulcs alá tartozik.  

Mit jelent mindez a gyakorlatban? Ha elvitelre vásárolunk süteményt, az üzletben becsomagolják, mi pedig elvisszük és otthon vagy mád helyen fogyasztjuk el, termékértékesítés valósul meg, ilyen esetben a felszámítandó áfa kulcs a kedvezményes 18%.

Ha azonban a süteményt helyben szeretnénk elfogyasztani, kapunk hozzá tányért, evőeszközt, esetleg felszolgálást is, akkor már vendéglátóipari-szolgáltatást veszünk igénybe, így nem érvényesülnek a kedvezményes adóztatás feltételei, a megvásárolt sütemény és felszolgálás díj már 27%-os áfával adózik. 

Figyeljük meg, hogy a cukrászdákban a süteményeknél általában 2 féle ár van feltüntetve, egy elviteles, egy pedig helyben fogyasztásra. Ez tehát nem azért van, mert a cukrászda nyerészkedni akar a helyben fogyasztókon, hanem csupán az az oka, hogy a nettó árra felszorzott 18% és 27%-os áfa értelemszerűen eltérő bruttó árakat eredményez.

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Sütemények áfája: 18 vagy 27%? Tovább
Szent István és az adóztatás

Szent István és az adóztatás

istván.png

I. Szent István az első magyar király. A magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át, augusztus 20-án az ő szentté avatásának napját ünnepeljük.

Szent Istvánnak a római egyház elismerésével és államvallássá tételével gondoskodnia kellett az egyház fenntartásához szükséges bevételek megteremtéséről is. Az ő uralkodásától számítjuk az egyházi tized, más néven dézsma fizetési  kötelezettségét, és Szent István rendelete volt az is, hogy minden tizedik faluban egy kőtemplom legyen építve.

Szent István törvénye a tizedről a következőképpen szólt:

52. Fejezet a tizedről
A kinek Isten tizet ad egy évben, a tizediket adja Istennek.
1. § És ha valaki elrejti a tizedet, kilencz részt adjon érte.
2. § Valaki pedig a püspöknek osztott tizedet meglopja, mint lopót itéljék meg és az ilyennek váltsága mind a püspöké legyen.

A tized megfizetésének elmulasztása szigorú következményekkel járt, a tolvajlással azonos büntetés járt érte. A kemény szigor oka az volt, hogy a dézsmát az ősi vallást felváltó új egyháznak kellett megfizetni, ami érthető módon nem volt ínyére az új vallást ellenzőknek. Az ellenállás nemegyszer fegyveres konfliktust eredményezett, melyeket azonban Szent István mind levert, a vezetőket pedig kivégeztette.

A király jövedelme ebben az időben még saját birtokaiból származott, ez a jövedelem nyújtott fedezetet az állam működésére is. Állandó, országos adókra ezért nem volt szükség, két alkalmilag szedett adófajta azért így is volt.

Vásárvámnak hívták az egyik ilyen alkalmi adót, ezt a vásárok helyének engedélyezéséért kellett a királynak megfizetni. A vásárvám 1/3-a az ispánt illette, aki az adó beszedéséről és kezeléséről gondoskodott. Itt is megmutatkozik, hogy Szent István az adó eltitkolást szigorúan büntette,ugyanis ha az ispán eltitkolta vagy ellopta a beszedett adó egy részét, az ellopott pénzen felül még kétszer annyit kellett fizetnie.

A másik alkalmilag szedett adó pedig a jövevények adója vagy más néven a szabadok dénárja volt, amit a külföldről bevándorló tisztviselőknek, kézműveseknek és iparosoknak kellett megfizetnie.

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Szent István és az adóztatás Tovább
Ha elveszett a számlatömb...

Ha elveszett a számlatömb...

fire-95614_150.jpg

Egy korábbi posztban már volt szó arról, hogy mennyi ideig kell egy vállalkozásnak megőriznie a könyvelési alapbizonylatait, számláit.

Frissítsük fel kicsit ezeket az ismereteket: az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerint a számlákat az adókötelezettség elévüléséig, vagyis alapesetben 5 évig kell megőrizni. A számviteli törvény ennél hosszabb, 8 éves határidőt szab.

De mi történik akkor, ha ne adj’ Isten, elvesznek a számláink, ellopják őket vagy eláznak, elégnek? Az Art. az ilyen eseteket súlyosan szankcionálja, akár 1 millió forintos mulasztási bírsággal is sújthatja a vállalkozást. Ha számlatömböt veszít el a vállalkozás, még súlyosabb lehet a büntetés, ugyanis ebben az esetben számlaszámonként (!) 500 ezer forint is lehet a bírság összege, függetlenül attól, hogy a számlák már ki voltak töltve azaz felhasználásra kerültek e vagy sem. Ugyanez a helyzet a nyugtatömbbel is, úgyhogy e bizonylatok őrzése esetén fokozott figyelemmel kell eljárni.

És mit tehetünk, hogy elkerüljük a bírságot, ha irataink mégis megsemmisültek? Nyugtatömb esetén nem sok esélyünk van az iratokat másolatokkal pótolni, hisz a vevők kilétéről nincs tudomásunk, de számlatömb esetén a könyvelési adatok alapján a vevőktől másolatok beszerezhetők.

Érdemes továbbá jegyzőkönyvet felvenni a megsemmisülés vagy elvesztés tényéről, a jegyzőkönyvben rögzítve a másolatok beszerzésének módját, esetleg eredményét valamint a fel nem használt bizonylatok sorszámait.

Ha számlatömbünket ellopták, a rendőrségen mindenképpen feljelentést kell tenni, és érdemes a NAV felé is bejelenteni, és a visszaélések megelőzése érdekében valamilyen módon közzétenni az ellopott számlák sorszámtartományát, közzétételre alkalmas lehet például a Pénzügyi Közlöny.

A mulasztási bírságnál is súlyosabb következménye lehet, ha a vállalkozás nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy mindent megtett az iratmegőrzési kötelezettsége teljesítése érdekében. A NAV ugyanis akár becsléssel is megállapíthatja az adókötelezettséget, ha úgy ítéli meg, hogy az adókötelezettségek ellenőrzésére a bizonylatok nem alkalmasak. Vagyis akár az üresen megsemmisült számlatömbre is úgy tekint, mint ami telis-tele volt bevétellel.

Érdemes tehát különös hangsúlyt fektetni a bizonylatokon belül is a számlatömbök és nyugták őrzésére!

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

 

 

Ha elveszett a számlatömb... Tovább
Költségek passzív időbeli elhatárolása – hogy csináljam?

Költségek passzív időbeli elhatárolása – hogy csináljam?

chaos-391652_150.jpg

Ezzel a poszttal egyelőre befejezzük az időbeli elhatárolások könyvelésének boncolgatását. Remélem hogy sikerült a káoszban egy kis rendet tenni, és valódi, gyakorlati segítséget jelentett ez az 5 részből álló poszt sorozat, nem csak a megértésben, de a gyakorlati alkalmazásban is.

A passzív időbeli elhatárolások közé az olyan költségek kerülnek, melyek ugyan a tárgy évben teljesülnek, de csak a következő évben merülnek fel, kerülnek kiszámlázásra.

Tipikusan ilyen költségek, ráfordítások a bankköltségek, a különféle rezsi költségek és a telefonszámla azon része, amelyen a forgalmi adatok kerülnek kiszámlázásra, továbbá ilyenek azok a fizetendő késedelmi kamatokat, kártérítéseket, bírósági költségeket melyek a mérleg fordulónapját követően, de még a mérlegkészítés időszakában váltak ismertté. Végül pedig passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a költségek között az üzleti év zárását követően meghatározott, de még a tárgy évre vonatkozó prémiumot, jutalmat és azok járulékait.

Nézzünk meg néhány példát ezek közül:

Bankköltség könyvelése:

Bankköltség terhelése a bankszámlán következő évben, könyvelése a banki naplóban:

T 48 Költségek PIE   K 384

Bankköltség könyvelése a tárgy évben vegyes naplóban     T 53     K 48 Költségek PIE

A telefonszámla könyvelésénél, mint már az aktív időbeli elhatárolásoknál tárgyaltuk, fokozottabb figyelemre van szükség, mert általában az alapdíjat előre, a beszélgetési díjat pedig utólag számlázzák a társaságok. Hogy néz hát ki egy telefonszámla kontírozása?

Telefon forgalmi díj könyvelése következő évben a szállító naplóban:

T 48 Költségek PIE + 466      K 454

Telefon alapdíjak következő évben a szállító naplóban:  

 T 52 + 466                          K 454

Telefon forgalmi díjak nettó összegének könyvelése tárgy évben, a vegyes naplóban:

T 52                                K 48 Költségek PIE

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

 

Költségek passzív időbeli elhatárolása – hogy csináljam? Tovább
Költségek aktív időbeli elhatárolása – hogy csináljam?

Költségek aktív időbeli elhatárolása – hogy csináljam?

 telefon email.pngIde azokat a költségeket soroljuk, melyek még a tárgyévben, a mérleg fordulónapja előtt merültek fel, de amelyek ténylegesen a következő év vagy évek költségeként számolhatók el.

Jellemzően az olyan igénybe vett szolgáltatások tartoznak ide, amelyeknek a díját előre szokás kiegyenlíteni, úgymint különféle előfizetési díjak (domain díj, telefon alapdíj, újság vagy szaklap előfizetések és legtöbbször a bérleti díjak is ilyenek).

Hogy néz ki a könyvelésük a gyakorlatban? Nézzünk néhány tipikus példát:

Egyszerű példa a bérleti díj, ami mint láttuk bevételi oldalon a passzív időbeli elhatárolások között kap helyet, befogadói oldalon pedig az aktív időbeli elhatárolások között. Ugye látjuk, hogy ugyanaz az esemény az egyik félnél az üzleti év eredményét rontja (a kiszámlázott, befolyt bevételt csak a következő év teljesítményében számolhatja el) ezért passzív időbeli elhatárolást könyvel, a másik félnél pedig a tárgyévi eredményt javítja (a befogadott, kifizetett számla költségként csak a következő évben fog jelentkezni), így aktív időbeli elhatárolást számol el.

Bérleti díj leszámolása tárgyévben a szállító naplóban: T 39 Költségek AIE + 466   K 454

Bérleti díj könyvelése következő évben vegyes naplóban: T 52                                K 39 költségek AIE

A telefonszámla könyvelésénél fokozottabb figyelemre van szükség, mert általában az alapdíjat előre, a beszélgetési díjat pedig utólag számlázzák a társaságok. Hogy néz hát ki egy telefonszámla kontírozása?

Telefon alapdíj könyvelése tárgyévben a szállító naplóban: T 39 Költségek AIE + 466      K 454

Telefon beszélgetési díjak tárgyévben a szállító naplóban:   T 52 + 466                          K 454

Telefon alapdíj könyvelése következő évben vegyes naplóban: T 52                                K 39 költségek AIE

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Költségek aktív időbeli elhatárolása – hogy csináljam? Tovább
Bevételek passzív időbeli elhatárolása - hogy csináljam?

Bevételek passzív időbeli elhatárolása - hogy csináljam?

entry-ticket-163575_150.jpg

A passzív időbeli elhatárolások között kell a mérlegben kimutatni azokat a bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapja előtt befolytak vagy legalábbis ki lettek számlázva, de csak a következő év árbevételét, bevételét képezik. Jellemzően olyan bevételek, amelyek az igénybevételhez képest előre szokás számlázni, úgymint bérleti díjak, különféle előadások belépti díja vagy a különféle bérletértékesítések árbevétele.

Nézzünk meg akkor néhány példát:

Vállalkozás ingatlant ad bérbe, a bérleti díjat minden esetben a megelőző hónapban állítja ki, így a következő év januári bérleti díjról szóló számlát már tárgyév decemberében kiállítja.

 A kiállított számla kontírozása tárgyévben   :           T311               K 48 PIE Bevétel + 467

Vegyes tétel könyvelése következő évben:               T48                 K 91/92

 

Egy bérlet vagy belépőjegy árbevétele sok esetben nem a vevő naplóban jelenik meg, hanem közvetlenül a pénztárral szemben áll. Egy tárgyév decemberben eladott színházjegy egy olyan előadásra, ami a következő év januári vagy még későbbi időpontjában kerül megrendezésre a következőképpen néz ki a könyvelésben:

Színházjegy árbevétele a tárgyévben:                                  T 381                        K 48 Bevételek PIE +467

Árbevétel elszámolása következő évben a vegyes naplóban:  T 48 Bevételek PIE    K 91/92

Ne feledjük, hogy elhatárolni csak eredményszámlákat tudunk, tehát az áfa soha nem lehet elhatárolás tárgya!

Az időbeli elhatárolásokba könnyű belezavarodni, tapasztalatom szerint több évbe kerül, mire egy kezdő könyvelő biztonsággal használja ezt a technikát. Az általam bemutatott módszer nem az, amit az iskolában tanítanak és nem is minden könyvvizsgáló fogadja el, de a gyakorlatban sok könyvelő így könyvel. Hogy miért? Egyrészt mert így időt takarít meg, hisz nem kell minden tételhez három alkalommal hozzányúlni, mivel így minden tétel azonnal a helyére kerül, ezáltal a hibalehetőség is jóval kisebb, főleg olyan vállalkozásoknál, ahol sok az elhatárolt tétel.

A következő posztban már a költségek elhatárolása lesz a téma.

Bevételek passzív időbeli elhatárolása - hogy csináljam? Tovább
Bevételek aktív időbeli elhatárolása - hogy csináljam?

Bevételek aktív időbeli elhatárolása - hogy csináljam?

Mint azt az összefoglaló posnaptár.pngztban is láthattuk, az aktív időbeli elhatárolások között kell kimutatni minden olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ezek a szolgáltatásnyújtások lehetnek például a különféle rezsi továbbszámlázások, tanácsadási díjak, kapott kamatok. Szép, szép az elmélet, de hogy kell ezeket elszámolni a tárgyévben és a következő évben?

Én a legegyszerűbb módszert szeretem mindenben, így itt is a szerintem legegyszerűbb módszerrel fogsz megismerkedni.

A vállalkozás ingatlan bérbeadással foglalkozik, a közüzemi szolgáltatások nincsenek a bérlő nevére átírva, így a vállalkozás nevére érkeznek a számlák. A villanyszámla pl. 2 havi csúszással, a decemberi csak következő év februárjában érkezik meg, ekkor a vállalkozás megállapítani a december havi áram továbbszámlázásból származó árbevételét és kiállítani az erről szóló számlát.

A kontírozás a következő:

A kiállított számla kontírozása a következő évben: T 311/381        K 39 Bevételek AIE és K 467

Vegyes naplóban könyvelt tétel a tárgyévben:         T 39                K 91/92

Időbeli elhatárolásként mindig csak az áfa nélküli összeget könyveljük, mivel az elhatárolások kizárólag az eredményt módosítják, az eszközök és források állományát nem érintik.

Jellemző tétel még a bankbetétek után kapott kapott kamat, amit a következő hónap első munkanapján számolnak el a bankok, évváltás esetén ez a nap egyben a következő év első munknapja is. Ennek kontírozása a következő:

A beérkezett bankszámlakivonaton következő évben:           T 384                        K 39 Bevételek AIE

És az összeg lekönyvelése tárgyévben a vegyes naplóban:    T 39 Bevételek AIE     K 97

 

Közös a fenti tételek könyvelésében, hogy a bizonylat és a pontos összeg csak a következő évben áll rendelkezésre, melyeket értelemszerűen arra az időszakra is kell könyvelnünk, a tárgyév könyvelésébe pedig egy vegyes könyvelés tételen keresztül kerül be.

 

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Bevételek aktív időbeli elhatárolása - hogy csináljam? Tovább
Amit az időbeli elhatárolásokról mindenképpen tudni kell I.

Amit az időbeli elhatárolásokról mindenképpen tudni kell I.

monitor-67043_150.jpgAz olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. Az időbeli elhatárolással az a cél, hogy a több évet érintő gazdasági események eredményre gyakorolt hatása a felmerüléssel arányosan kerüljön megosztásra az évek között. Az aktív időbeli elhatárolás az eredményre növelő, a passzív időbeli elhatárolás az eredményre csökkentő hatást gyakorol. Az időbeli elhatárolások könyvelésekor két számviteli alapelv alkalmazása játszik nagy szerepet: az időbeli elhatárolás elve és az összemérés elve.

Mind az aktív, mind a passzív időbeli elhatárolások között kimutathatunk bevételeket és költségeket, ráfordításokat is.

Az aktív időbeli elhatárolások úgy növelik (javítják) az eredményt, hogy vagy a bevételek között mutatunk ki plusz bevételt, vagy a költségek, ráfordítások között kimutatott összegeket csökkentjük az elhatárolás módszerével.

A passzív időbeli elhatárolások pedig úgy csökkentik (rontják) az eredményt, hogy vagy a bevételek között elszámolt összegeket csökkentik, vagy a költségek, ráfordítások összegét növelik.

Nézzük meg táblázatos formában a leggyakoribb eseteket:

 

 

AKTÍV (AIE)

PASSZÍV (PIE)

 BEVÉTELEK

 

olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el

Olyan szolgáltatás nyújtásokból származó árbevételek, melyeket a teljesítés megtörténte után számláz ki a társaság, pl. telefonszámla továbbszámlázása, de jellemzően ilyenek a tanácsadási díjak is. A bankbetétek, értékpapírok és kölcsönadott pénzeszközök után kapott kamat is ide tartozik.

a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi

Számlakibocsátói oldalról azok a tételek tartoznak ide, melyeket igénybe vevői oldalon az AIE költség oldalán számolnánk el. Ilyenek például, a bérbe adott ingatlan bérleti díja, amennyiben az előre fizetendő,

 KÖLTSÉGEK. RÁFORDÍTÁSOK

 

mérleg fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegek, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el

Jellemzően az olyan igénybe vett szolgáltatások tartoznak ide, amelyeknek a díját előre szokás kiegyenlíteni, úgymint különféle előfizetési díjak (domain díj, telefon alapdíj, újság vagy szaklap előfizetések és legtöbbször a bérleti díjak is ilyenek).

a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra

Ilyenek például a bankköltségek, a rezsi költségek és a telefonszámla azon része, amelyen a forgalmi adatok kerülnek kiszámlázásra.

Itt kell kimutatni azokat a fizetendő késedelmi kamatokat, kártérítéseket, bírósági költségeket melyek a mérleg fordulónapját követően váltak ismertté. Itt kell továbbá kimutatni az üzleti év zárását követően meghatározott, de még az előző évre vonatkozó prémiumot, jutalmat, azok járulékait.

 

A következő posztban megnézzük a leggyakoribb tételek kontírozását is.

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Amit az időbeli elhatárolásokról mindenképpen tudni kell I. Tovább
Reprezentációs költségek elszámolása számla nélkül?

Reprezentációs költségek elszámolása számla nélkül?

dinner party.jpg
Igen, van ilyen. Költségeket ugyan alapvetően számla alapján számolhatunk el a vállalkozásoknál, de egy 2014. évtől érvényes változás következtében a reprezentációs költségek nyugta alapján is elszámolhatóak, ha az ellenértéket a vállalkozás nem készpénzzel, hanem bankkártyával vagy hitelkártyával egyenlítette ki és a reprezentációra étteremben került sor.  Kiemeleném, hogy a nyugta megléte szükséges a reprezentációs költség elszámolásához, tehát nem elegendő a kártyás fizetésről kapott igazolás!

Először nézzük meg, mit is jelent a reprezentációs költség? Ide tartozik minden olyan kiadás, amely a vállalkozás tevékenységével összefüggő üzleti, szakmai esemény keretében illetve az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás és az ezekhez kapcsolódó egyéb szolgáltatások, úgymint utazás, szállás, szabadidőprogramok.

Azok a rendezvények, események tartozhatnak ide, amelyek a vállalkozás tevékenységével összefüggő, meghatározott célokra szerveződtek, és jellegük, időtartamuk alapján nem kerülhető el a résztvevők társadalmi normák szerint szokásosan elvárt ellátása. Reprezentációs alkalom lehet egy üzleti partner megvendégelése, az értekezleteken felszolgált frissítő, az alkalmazottaknak szervezett karácsonyi vacsora vagy egy sajtótájékoztató.

Hogy a reprezentációs cél igazolható legyen, érdemes valamilyen módon feljegyzést készíteni az esemény céljáról és a megjelent személyekről.

A reprezentációs költség a vállalkozásoknál mint egyes meghatározott juttatás számolható el, és azon túl, hogy a felszámított áfa nem vonható le, a bruttó érték 119 százaléka után 16 % SZJA és 27 % EHO is fizetendő. 

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Reprezentációs költségek elszámolása számla nélkül? Tovább
süti beállítások módosítása