Sokan mondják, hogy a KATA adózás olyan egyszerű, hogy könyvelő sem kell hozzá. Ezzel én nem értek egyet, mert sokmindenre kell odafigyelni, amint egy kis gikszer becsúszik, már nem is olyan egyszerű. Vegyük például azt az esetet, amikor valaki év közben alakít egyéni vállalkozást, így az iparűzési adó, az áfa mentesség és a százalékos KATA határa is másképp alakul.
Azt ugye mindenki tudja, hogy csak arra kell odafigyelni, hogy az éves 6 millió forintot ne lépje át a bevétel, mert akkor már százalékos KATA-t is kell fizetni és mellesleg be kell lépni az ÁFA körbe. Ezt a két értékhatárt jellemzően együtt emlegetik, pedig egy év közi alapítással vagy átlépéssel egyáltalán nem biztos, hogy mindenképpen együtt fognak mozogni.
Azt is tudni lehet, hogy a KATA adózók 2,5 millió forintos adóalap után fizethetnek iparűzési adót, ezt pedig minden évben két részletben kell megtenniük.
De mi a helyzet akkor, ha valaki mondjuk augusztus végén alapít egyéni vállalkozást és választja mellé KATA adózást?
A KATA bevételi értékhatára annyiszor 500 ezer forint, ahányszor a vállalkozónak a tételes adót meg kell fizetnie. Tehát itt akár 1 napos eltérés is 500 ezer forint többletbevétel elszámolásának lehetőségét rejti magában.
Ha például a vállalkozást augusztus 31-én alakul az egyéni vállalkozás, a tételes adóval elérhető maximális bevétel 5*500.000 Ft= 2.500.000 Ft, szeptember 1-i alapítás esetén pedig 4*500.000 Ft= 2.000.000 Ft.
Az áfa nem ilyen megengedő szellemű, az alanyi áfa mentesség határát napokra kell meghatározni. Tehát egy, augusztus 31-én alakult vállalkozásnak 6.000.000/365*(1+30+31+30+31)=2.021.917 Ft.
Láthatjuk tehát, hogy a 2.021.917 Ft és a 2.500.000 Ft közötti bevétel bár még a tételes KATA alá tartozik, de már ÁFÁ-san kell kiszámlázni.
Lássuk, hogy alakul az iparűzési adó fizetési kötelezettség egy év közben, szintén augusztus 31-én alakuló, budapesti egyéni vállalkozónál. Az iparűzési adó alapja a teljes évre 2,5 millió forint a KATA szerint adózóknál telephelyenként, és ezt szintén napokra kell arányosítani, így: 2.500.000/365*123=842.465 Ft, tehát Budapesten, ahol az iparűzési adó alóli mentesülés határa 1 millió forint, ebben az évben nem kell iparűzési adót fizetnie.
Amennyiben egy kevésbé szerencsés vállalkozó olyan településen él, ahol nincs ilyen mentesülés, a következőképpen kell eljárnia: a 824.465 ft adóalap után kiszámolja a tegyük fel 2%-os kulccsal az éves iparűzési adóját: 824.465*2%=16.489, ezt a kerekítési szabályok miatt 16.500 forintra kerekítjük, majd elosztjuk kettővel, így megkapjuk a két részletet, melyek összege: 8.300 és 8.200 Ft, az iparázési adót mindig 100 forintra kerekítve kell bevallani és megfizetni, ha emiatt eltérés van a 2 részlet között, a hamarabb fizetendő tételt kell magasabb összegben meghatározni. Augusztus 31-én alakult vállakozónk iparűzési adókötelezettsége tehát a következő lesz: az alakukás hónapját követő hó 15., és az évet követő hó 15. napjáig fizeti meg az adót, vagyis:
szeptember 15-én fizet 8.300 valamint január 15-én 8.200 forintot.
Ugye milyen egyszerű? :)
Ha tetszett lájkold!
Ha hasznosnak találtad, oszd meg!
Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!
Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!
Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!