A számviteli törvény alapján minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás számára kötelező a könyvvizsgálat. A szigort oldja egy mentesítő szabály, mely szerint nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
Az, hogy a két feltételnek együttesen kell teljesülnie, azt jelenti, hogy egy vállalkozás létszáma hiába marad 50 fő alatt, ha árbevétele a 300 millió forintot elérte vagy meghaladja, már kötelező számára beszámolóit könyvvizsgálóval átvizsgáltatnia. Illetve fordítva is, egy 50 fő feletti létszámú cég, bármily csekély árbevétellel rendelekzik, a könyvvizsgálati kötelezettség alól nem mentesülhet.
Nem mentesülhetnek a könyvvizsgálat alól azok a cégek, melyek bár a határértékeket nem érik el, de a mérlegfordulónapon legalább 60 napja lejárt, 10 millió forintot meghaladó köztartozásuk van.
Az újonnan létrejövő vállalkozásoknál, akiknek nincs az üzleti évet megelőzően két teljes üzleti évük, azoknak a tárgyévi várható adatokat kell éves szintre át számítani.
Hiába marad az értékhatár alatt azonban a takarékszövetkezetek, a konszolidálásba bevont vállalkozások, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepei, nekik beszámolóikat mindenképpen könyvvizsgálóval kell ellenjegyeztetni!
Ha egy vállalkozás a megbízható és valós kép biztosítása érdekében eltér a számviteli törvény előírásaitól szintén értékhatártól függetlenül köteles a könyvvizsgálatra.
A könyvvizsgáló egyfelől hitelezői érdekeket védi, másfelől viszont, például, ha az ügyvezetés és a tulajdonosi kör elkülönül, akkor a tulajdonosi érdekeket is védi. Ne feledjük hát, hogy Tulajdonosi döntés alapján is választható könyvvizsgáló és ilyen irányú döntésünket a létesítő okiratban is szerepeltetnünk kell. A választott könyvvizsgálónak a Magyar Könyvvizsgáló Kamara tagjának illetve a kamarai nyilvántartásban szereplő könyvvizsgáló cégnek kell lennie.
A könyvvizsgálói szerződést megfelelő indokkal fel lehet mondani, ám a felmondással kapcsolatban mind a könyvvizsgálónak, mind a vállalkozásnak bejelentési kötelezettsége van a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság felé. A felmondás indoklásánál vegyük figyelembe azonban, hogy a véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak!
Ha tetszett lájkold!
Ha hasznosnak találtad, oszd meg!
Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!
Ha kiváncsi vagy további posztjaimra is, KATTINTS IDE!
Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!
