A passzív időbeli elhatárolások között kell a mérlegben kimutatni azokat a bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapja előtt befolytak vagy legalábbis ki lettek számlázva, de csak a következő év árbevételét, bevételét képezik. Jellemzően olyan bevételek, amelyek az igénybevételhez képest előre szokás számlázni, úgymint bérleti díjak, különféle előadások belépti díja vagy a különféle bérletértékesítések árbevétele.
Nézzünk meg akkor néhány példát:
Vállalkozás ingatlant ad bérbe, a bérleti díjat minden esetben a megelőző hónapban állítja ki, így a következő év januári bérleti díjról szóló számlát már tárgyév decemberében kiállítja.
A kiállított számla kontírozása tárgyévben : T311 K 48 PIE Bevétel + 467
Vegyes tétel könyvelése következő évben: T48 K 91/92
Egy bérlet vagy belépőjegy árbevétele sok esetben nem a vevő naplóban jelenik meg, hanem közvetlenül a pénztárral szemben áll. Egy tárgyév decemberben eladott színházjegy egy olyan előadásra, ami a következő év januári vagy még későbbi időpontjában kerül megrendezésre a következőképpen néz ki a könyvelésben:
Színházjegy árbevétele a tárgyévben: T 381 K 48 Bevételek PIE +467
Árbevétel elszámolása következő évben a vegyes naplóban: T 48 Bevételek PIE K 91/92
Ne feledjük, hogy elhatárolni csak eredményszámlákat tudunk, tehát az áfa soha nem lehet elhatárolás tárgya!
Az időbeli elhatárolásokba könnyű belezavarodni, tapasztalatom szerint több évbe kerül, mire egy kezdő könyvelő biztonsággal használja ezt a technikát. Az általam bemutatott módszer nem az, amit az iskolában tanítanak és nem is minden könyvvizsgáló fogadja el, de a gyakorlatban sok könyvelő így könyvel. Hogy miért? Egyrészt mert így időt takarít meg, hisz nem kell minden tételhez három alkalommal hozzányúlni, mivel így minden tétel azonnal a helyére kerül, ezáltal a hibalehetőség is jóval kisebb, főleg olyan vállalkozásoknál, ahol sok az elhatárolt tétel.
A következő posztban már a költségek elhatárolása lesz a téma.
